Meghalt 98 éves korában Pákh Tibor jogász, műszaki fordító, politikai fogoly, kommunizmusellenes aktivista tudta meg A Hálózat. Pákh Tibor a komáromi elemi iskolába járt, a gimnáziumot a tatai piaristáknál kezdte, 1938-ban átment a komáromi bencésekhez, és ott is érettségizett 1942-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán végzett. A második világháború végén bevonult katonának. 1945-től 1948 végéig oroszországi kényszermunkatáborokban volt hadifogoly. Hazatérte után tudta meg, hogy már előbb kuláknak nyilványították, mert örökölte édesanyja birtokait.
Forradalmi tevékenysége miatt évekig volt politikai fogoly. Szabadulása után következetesen harcolt a megszálló csapatok kivonásáért és az önrendelkezési jog érvényesítéséért. Írásai szamizdat kiadóknál jelentek meg. 1971-ben „gyógyíthatatlan elmebetegnek” nyilvánították mivel Pákh a börtönben éhségsztrájkot folytatott. 1980 tavaszán csatlakozott a lengyel polgárjogi aktivistákhoz, és a Podkowa Leśna-i templomban éhségsztrájkot folytatott. 1981 októberében útlevelének jogtalan elkobzása ellen szintén éhségsztrájkkal tiltakozott.
Ekkor beszállították az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetbe. A kórházban embertelen gyógykezelésben részesítették, de akkor ezt már nem lehetett eltitkolni, ötvenhét magyar értelmiségi és több nemzetközi szervezet tiltakozott, végül kiengedték az elmegyógyintézetből, de útlevelét nem adták vissza.
A börtönben fordítóként dolgozott, egy zárkában másik két fordítóval, az egyik Göncz Árpád volt. Utoljára 1988. október 23-án tartóztatták le ellenzéki megmozduláson való részvételért.
Forrás: Magyar Hírlap
Kép: Pametnaroda.cz
