Jövő nyártól még jobban kereshetnek az orvosok, a parlamenti szavazásra váró egészségügyi reformtervezet ugyanis jövő nyártól újfajta teljesítményértékelési rendszert vezetne be, ami alapján akár 40 százalékkal is többet kaphat kézhez a szokásos alapbérénél, aki jobban dolgozik. Átalakulnak a háziorvosi körzethatárok, az ügyeleti ellátásban pedig vezető szerepet kapnak a mentősök – foglalta össze a témát körbejáró írásában a Magyar Hírlap.
Kedden terítékre kerül az egészségügyi salátatörvény az Országgyűlésben. A Takács Péter államtitkár által jegyzett javaslatcsomag markáns változásokat hoz a kórházi és háziorvosi betegellátásban, egyebek mellett az egészségügyi dolgozók béremelését, az alapellátás átalakítását, illetve újabb szűrővizsgálatok bevezetését tartalmazza.
Emlékezetes, a kormány 2020-ban
minden idők legnagyobb béremelését hajtotta végre az orvosok körében, aminek köszönhetően egy tapasztalt, idősebb orvos ma már kétmillió forint felett kereshet.
A hálapénz kivezetésével rengeteg pénzt spórolt meg a kormány a betegeknek is. A folyamat azonban itt nem áll meg, a színvonal emelése érdekében teljesítménymérést és -értékelést vezetnének be 2023. július 1-jétől. Ennek lényege, hogy az elvégzett munka mennyiségén és minőségén múlna a fizetés egy része:
felfelé akár 40 százalékkal, lefelé pedig 20 százalékkal lehetne eltéríteni az orvosok és szakdolgozók besorolás szerinti alapilletményét a teljesítménymérés eredménye alapján.
Az újítás kapcsán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt írta a közösségi oldalán: az egészségügyi dolgozók bérezésére fordított összeg 2023-ban már négyszer annyi lesz, mint amennyit 2010-ben költöttek a fizetésekre. Felidézte továbbá, hogy az elmúlt évek emeléseinek köszönhetően az ápolók ma a 2010-es kormányváltás előtti alapbér több mint a háromszorosát, a szakorvosok az öt- vagy akár kilencszeresét kapják. A mostani javaslat az egészségügyi szakdolgozók további béremelését előlegezi meg, és egységesebb, átláthatóbb lesz a pótlékok, illetményen felüli juttatások rendszere is.
Az átalakítás másik fontos eleme a háziorvosi körzetek határainak újraszabása lesz. A javaslatban az szerepel, hogy a körzetek kialakítása a jövőben nem az önkormányzatok, hanem az újonnan létrejövő praxiskezelő központok feladata lesz. Ha egy praxisba fél évig nem találnak orvost, akkor a praxiskezelő egy általa választott orvost bízhat meg a feladat ellátásával.
A körzethatárok átalakításával megszűnnének az üres praxisok, megoldanák azon térségek gondjait, ahol jelenleg nincs háziorvos.
Takács Péter korábban emlékeztetett: a csökkentés indokolt, hiszen a kistelepülések lélekszámcsökkenését és a népességfogyást az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem követte le a praxisok számának alakulása. Pedig ma már egymillióval kevesebben vagyunk, mint a rendszerváltást megelőzően.
A javaslat lehetővé tenné azt is, hogy az orvosok szükség esetén átvezényelhetők legyenek másik kórházba, így nem maradna ellátatlan a beteg akkor sem, ha az adott intézményben nincs megfelelő szakember.
Módosulna az ügyeleti rendszer is, a törvényjavaslat szerint alapvető elv, hogy a városi kórházak napi 24 órában fogadják a betegeket, és a vármegyei kórházak is biztosítsanak nonstop ügyeletet. Az ügyeletben a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapna az Országos Mentőszolgálat: ha ki kell vonulni a beteghez, a mentősök koordinálnák a kivonulást, és biztosítják az orvos szállítását is. Ez Budapesten kívül a felnőtt és gyermekorvosi ellátásban egyaránt így lesz, ha megszavazzák a képviselők a benyújtott javaslatot. Az orvosoknak az új törvény havonta két alkalommal kellene ügyeletet vállalniuk, de nem ingyen: az ügyeleti műszakért pluszpénzt kapnának, a hírek szerint 8500 forintos óradíjat, amiről külön megbízási, vállalkozói szerződést kötnének velük.
A védőnői ellátás ugyancsak állami kézbe kerülne.
Szerző: Csapó Alíz / Magyar Hírlap
Címlapkép: Fotó: MTI / Komka Péter
