Politikai szempontból fontos az Európai Parlamentnek, hogy napirenden tartsa a Magyarországról szóló vitákat, de az csak önbíráskodás. Az EP tagjai valójában nem törvényhozók, így a testületnek semmilyen jogköre nincs a hazánkkal szembeni kondicionalitási eljárásban – hívta fel a figyelmet az M1 Ma reggel című műsorában ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Ismét Magyarország szerepelt az Európai Parlament (EP) napirendjén, a képviselők a hazánk és az Európai Bizottság közötti tárgyalásokról vitáztak Strasbourgban. Az ügyben csütörtökön szavaznak.
Az állásfoglalás tervezet felszólítja a Bizottságot, hogy ne javasolja a Magyarország elleni kondicionalitási eljárás megszüntetését, és ne tegye lehetővé az uniós források kifizetését, mert nem tartják elegendőnek a magyar korrupcióellenes intézkedéseket.
A téma kapcsán ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász volt a Ma reggel vendége, aki rámutatott: a mostani rövid időn belül a harmadik, a ciklusra vetítve pedig már a 11. olyan esemény, amikor Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket tárgyal az EP.
A Századvég jogi szakértője szerint nem véletlen, hogy bár a pandémiától az orosz-ukrán háborúig számos fontos téma lenne, Strasbourgban mégis hazánkkal foglalkoznak.
„Politikai szempontból fontos az EP-nek, hogy napirenden tartsa a kérdést, és ez egyúttal időhúzás is” – jelentette ki, hozzátéve: az EP az eljárás elnyújtásával, hamis információkkal és égbekiáltó valótlanságokkal próbál pszichés, morális nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra.
„Az Európai Parlamentnek ez a cirkuszolása politikai önbíráskodás, amely időt próbál húzni, és még az utolsó utáni pillanatban is hibára próbálja kényszeríteni a Bizottságot” – húzta alá Ifj. Lomnici.
Hangsúlyozta: a magyar kormány 17 vállalást tett, amelyeket már egytől egyig jogszabályba is foglalt.
Az EP-nek az a problémája a vállalásokkal, hogy az újonnan létrehozott, korrupcióellenes intézmények még nem működnek. Az alkotmányjogász szerint azonban ez meglehetősen szakmaiatlan vádaskodás az uniós képviselőktől, hiszen a szóban forgó intézmények – például az Integritás Hatóság is – mindössze néhány napja kezdték meg a működésüket.
Leszögezte azonban, hogy az EP bármennyire is igyekszik nyomást gyakorolni a nyilvánosságban, valójában semmilyen jogköre nincs a kondicionalitási eljárás tekintetében.
„Ők úgy ítélik meg, hogy van szavuk ebben a kérdésben, pedig az EP tagjai nem törvényhozók” – szögezte le a szakember, hozzátéve: amikor a testület határozatot hoz, akkor valójában nem zajlik jogalkotás. Ifjabb Lomnici Zoltán úgy vélte, a további vádaskodások remélhetőleg nem lassítják a hazánknak járó uniós források lehívását.
Forrás: hirado.hu
