Az épületeknek, ahogy a könyveknek is, megvan a maguk sorsa. Itt van például a berlini Stadtschloss, a brandenburgi választófejedelmek, majd a porosz királyok különböző korok ízlése szerint újból és újból átépített, különböző funkciókat betöltő városi palotája. Az itáliai mintára épített, óriási kupolával díszített barokk palota maradt az utolsó változat, egészen a második világháború végéig, amikor bombatalálat érte. Helyre lehetett volna állítani, de a kelet-berlini elvtársak a lebontása mellett döntöttek. Hiába volt minden tiltakozás: a terhelt német múltat a nem terhelttel együtt végképp el kellett törölni. A palota helyén, a Marx–Engels térnek nevezett nagy placcon szónokolt Walter Ulbricht, itt itta ingyensörét a pártünnepségeken az endéká népe.

Berlin szeles vidék, az eső is sokat esik, ezért az elvtársak úgy döntöttek, jobb lenne fedett helyre húzódni, ezért a téren felépítették a Demokratikus Köztársaság Palotáját. Itt ülésezett a népi kamara, itt voltak a pártrendezvények, az épület a szocialista modernség minden szépségével fel volt ruházva. Az acélszerkezetbe ágyazott azbeszt belülről bomlasztotta a népi egészséget, kívülről hatalmas üvegfelület csillogott, visszatükrözve a szemközti dóm szakrális pompáját. Ki tudja, milyen bomlasztó szándék rejlett e mögött?

A német egyesülés után az épületet egészségügyi okok miatt előbb bezárták, aztán bulihelyként újra megnyitották, mígnem a Bundestag megszavazta a lebontását és a terület újrahasznosítását. Mindezt természetesen majd egy évtizedes társadalmi vita előzte meg, előbb tüntettek a bontás ellen, utóbb tüntettek az újrahasznosítás ellen. Lehetett szavazni, ötletelni a demokratikus játékszabályok szerint. Végül úgy döntöttek a döntéshozók, hogy az eredeti barokk palota homlokzatát az épület három oldalán hűen rekonstruálják, az épület belseje és a Spree felőli oldal modern kialakítású lesz, a kultúra és tudomány fellegvára, politikasemleges nevén a Humboldt Fórum. Német módra felhúzott Patyomkin-épület, ha lehet még az oroszellenes szankciók világában Berlinben ilyet mondani.

Az építési kormánymegbízott nem volt elég figyelmes, így fordulhatott elő, hogy a történeti hűség kedvéért a kupola tetejére felkerült a kereszt, és a kupola alján futó szöveget aranybetűkkel visszaillesztették a helyére. Jól olvasható a bibliai idézet: „Nincs másban üdvösség, (…) csak Jézus nevében az Atyaisten dicsőségére. Jézus nevére hajoljon meg minden térd, úgy a mennyben, mint a földön és az alvilágban, mert egyedül Jézus Krisztus az Úr.” A restaurátoroknak nem tűnt fel, hogy a felirat a keresztény gyarmati uralom szimbólumait tartalmazza. Ők a kupolán lévő keresztben is csak a hiteles történelmi rekonstrukciót látták. Pedig a duplagondol világában érzékelhették volna a BLM-kirekesztést és megalázást, mint azt a felirat afrikai kritikusai teszik. A kozmopoliták szerint a Humboldt Fórumhoz, egy egyetemes múzeumi és kiállítási központ homlokzatához nem illik a keresztény arculat.

A bibliai idézet az építtető IV. Vilmos porosz király jelmondata volt, a világi uralkodó alázata az isteni hatalommal szemben. Szerintem senkinek nem jutott volna eszébe ezen problémázni, ha a német kultúra- és médiaügyek kormánymegbízottjának, Claudia Rothnak nem szúr szemet a felirat. Claudia Roth úgy véli, hogy a keresztény szimbólumok a gyarmatosítás jelképei, idejétmúltak, kizárják a többi vallást, ezért sokak érzékenységét sértik. Ráadásul nem fejezik ki a mai Németország világra nyitottságát. Ahogy ezt kijelentette, a Humboldt Fórum intézményei a kupola mellett azonnal elhelyeztek egy táblát, tudtára adva ország-világnak, hogy elhatárolódnak a kereszténység kizárólagos uralmi igényétől, mindattól, amit a felirat kifejez. Ők ott, a német tudomány és kultúra fellegvárában igenis progresszív módon gondolkodnak!

Öreg hiba, ha a progresszív gondolkodás hiányos egyetemes tudást és szövegértelmezési hiányosságokat takar. A Pál apostoltól vett idézet ugyanis arra szólította fel a filippieket, hogy csak Krisztus előtt hajtsanak térdet, a római császár előtt ne. Azaz világi dolgokban a választás szabadságát adta az embereknek. Mit várhatunk akkor az egyszerű futballistáktól, akik a BLM-mozgalom jeles képviselőinek adott tiszteletből vagy mesterségesen keltett bűntudatból térdelnek le meccs előtt? Ők biztos nem olvasták a Bibliát, de úgy tűnik, a haladárok sem, ezért értelmezték például rosszul a magyarok keresztény hagyományokon alapuló viselkedését.

Claudia Roth kulturális kormányzati megbízatását hosszú és a Zöldek iránti hűséges pályafutásával érdemelte ki. A kultúrához túl sok köze sohasem volt, fiatalkorában két szemeszter erejéig tanult az egyetemen. Úgy gondolta, tudás helyett inkább tapasztalatokat szerez az alternatív művészet majd a politika világában. Nincs ezzel semmi probléma, nagyjából azt a szintet hozza, amit a jelenlegi német kormánytagok többsége, befejezetlen stúdiumok, inkompetencia, szakmai alkalmatlanság, erős politikai elkötelezettséggel párosulva. A politikai jelszó ma a „Világ haladó erői, egyesüljetek!”

Talán az ő szakértői munkájának is köszönhető a münsteri városháza majd ötszáz éves keresztjének ideiglenes eltávolítása. Az idő rövidsége miatt oda nem helyeztek más szimbólumokat, bár ki tudja, hogy a két hatalmas hétágú gyertyatartót azért hagyták-e a teremben, mert menórának gondolták, vagy azért, mert ez az asszociáció eszükbe sem jutott.

A zsidó kultúra megtámadása még nem képezi részét annak a művészeti projektnek, amelyen a német kulturális kormánymegbízott dolgozik. Pillanatnyilag a rekonstruált feliratra koncentrál, a bibliai idézet helyére ideiglenesen alternatív, kommentáló és reflektáló szövegeket akar kihelyeztetni. Gondolom, a világoskék alapot és az aranybetűket megtartják, hogy az ukránok melletti szolidaritásukat ily módon is kifejezzék.

Hogy mi lesz a felirat sorsa, nem tudni. Merthogy közvélemény-kutatás szerint a németek 98 százaléka nem tartja jó ötletnek a bibliai idézet letakarását. Van-e még demokrácia Németországban? Magyarként még annyit tennék a történethez, hogy megéltünk mi már itt, a Kárpát-medencében hasonló dolgokat, csak akkor a Világ proletárjai, egyesüljetek! jelszó keretében.

Forrás: Magyar Hírlap/A szerző történész

Kiemelt kép: berlin.de