Nagy győzelem Magyarország számára, hogy az Európai Bíróság az osztrák keresetet elutasítva szerdán megállapította, hogy a paksi bővítés minden szempontból megfelel a közösségi szabályoknak – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bukarestben.

A tárcavezető a NATO külügyminiszteri ülésének szünetében tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva üdvözölte, hogy a luxembourgi székhelyű bíróság elutasította Ausztria 2018-ban benyújtott keresetét, amely szerint semmissé kellene tenni a paksi beruházás európai bizottsági jóváhagyását.

Az ítéletet nagy győzelemnek nevezte Magyarország számára az energiabiztonság szempontjából, és kiemelte, hogy az Európai Bíróság elutasította a „megalapozatlan támadás” során felsorolt állításokat.

„Az Európai Bíróság kimondta, hogy az engedélyezési folyamat teljes egészében megfelelt az európai uniós normáknak”

– jelentette ki.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: hazánk kényesen ügyel arra, hogy a paksi beruházás megfeleljen a lehető legszigorúbb környezetvédelmi és egyéb szakmai követelményeknek, hiszen nyilvánvalóan a biztonság a legfontosabb kérdés egy atomerőmű építésekor.

Illetve aláhúzta, hogy a luxembourgi bírák azt is kimondták, hogy a nukleáris beruházás finanszírozása teljes mértékben megfelel az európai szabályoknak.

„Mind az engedélyezés, mind a finanszírozás szempontjából az Európai Bíróság pecsétje rajta van a paksi beruházáson”

– fogalmazott.

„Még egy támadást tehát sikerült elhárítanunk, még egy akadályt sikerült elhárítanunk” – tette hozzá.

A miniszter végül arra is kitért, hogy bár az EU nem rendelt el szankciókat a nukleáris energia területén,

„vannak olyan intézmények, bankok, sőt országok is, amelyek brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél, és mindenfajta jogtalan módon próbálják gátolni a paksi építkezést”.

Ezen szereplőket arra szólította fel, hogy vegyék figyelembe a mostani verdiktet, miszerint a beruházás minden szempontból szabályszerű, és ne akadályozzák a projektet a jövőben, az ugyanis Magyarország energiaellátásának biztonságáról, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásáról szól.

Ausztria keresete

Ausztria 2018-ban perelte be a bizottságot, a miután az uniós testület 2017-ben engedélyezte Magyarország azon tervét, hogy két új reaktort építsen Pakson a Roszatom atomenergiaipari konszern segítségével. Az uniós testület 2015-ben vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának.

Brüsszel a vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság végül 2017. március elején jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, mert úgy ítélte meg, hogy a támogatás összege arányos a kitűzött célokkal, és nem haladja meg az elérésükhöz szükséges mértéket. Ausztria ezt a jóváhagyást támadta meg az uniós bíróságon, arra hivatkozva, hogy

az atomenergia egyrészt nem fenntartható energiaforrás, másrészt nem is ad helyes választ a klímaváltozásra.

A bécsi vezetés a többi között azt kifogásolta, hogy a bizottsági határozat olyan közbeszerzési szabályokat sért, amelyek betartása elválaszthatatlanul összefügg a támogatás céljával, a piaci verseny aránytalan torzulásához vezet, továbbá a támogatás engedélyezése nem szolgálja a közérdeket.

Az EU bírósága elutasítván az osztrák álláspontokat, felhívta a figyelmet:

az uniós tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetük összetételét, a bizottság pedig nem követelheti meg, hogy az állami finanszírozásokat alternatív energiaforrásokhoz rendeljék.

Ausztria fellebbezhet az uniós bíróság döntése ellen az értesítéstől számított két hónapon és tíz napon belül. Bécs júliusban amiatt is panaszt emelt az EU bíróságánal, hogy az Európai Parlament az Európai Bizottság előterjesztésére a nukleáris- és földgázenergiát „zöld és fenntartható” átmeneti energiaforrásnak minősítette.

MTI

Címlapkép: Paks II projekt látványterve/Paks II Zrt.