Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában.

A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt.

„Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá”

– szögezte le.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: amióta kitört az ukrajnai háború, azóta mindenki láthatja, tapasztalhatja, hogy hazánk nem emlegeti fel a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatos kérdéseket.

„Nem emlegetjük fel őket, de nem is felejtettük el ezeket az ügyeket”

– fogalmazott.

„Reméljük, hogy minél előbb vége lesz a háborúnak, és ha vége lesz a háborúnak, akkor majd lesz lehetőségünk arra, hogy ezeket a kérdéseket újra megvitassuk”

– tette hozzá.

„Ettől az álláspontunktól nem tudunk visszalépni és nem is akarunk”

– közölte, aláhúzva, hogy

a kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosítását.

A miniszter végül arról számolt be, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság ülésével kapcsolatban egy informális, úgynevezett non-paper jellegű kezdeményezést tettek, amelyet Magyarország és Törökország nem írt alá.

„Én azt gondolom, hogy azon konzultációs igényeknek, amelyeket a NATO tagállamai megfogalmaztak, megfelelő platformot ad az, hogy ma este informális tanácskozás keretében itt részt vesz az ukrán külügyminiszter” – mondta.

Mindent meg kell tenni a közvetlen NATO–orosz konfliktus elkerülése érdekében

Mindent meg kell tenni a közvetlen fegyveres konfliktus elkerülése érdekében a NATO és Oroszország között, mivel az esetleges eszkaláció a földrajzilag legközelebb eső területeket érintené a leginkább, ezért leginkább a béketeremtésre kellene fókuszálni, figyelembe véve a tél közeledtét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsüléséről bejelentkezve méltatta a Varsó által tanúsított higgadtságot az éppen két héttel ezelőtti lengyelországi rakétabecsapódásokat követően, amelyekkel kapcsolatban ismételten aggodalmát fejezte ki.

„A lengyel vezetők lélekjelenlétének és rendkívül felelősségteljes viselkedésének köszönhető az, hogy ma itt Bukarestben nem a harmadik világháború fejleményeit vitatjuk meg” – szögezte le.

Mint rámutatott,

ha nem reagáltak volna ilyen higgadtan, akkor a háború könnyen eszkalálódhatott volna, ami „olyan súlyos következményekkel járt volna, amelyekkel senki nem akar szembesülni”.

Majd ezzel szemben szégyenteljesnek nevezte mindazon újságírók és politikusok viselkedését, akik „a rakéták becsapódása után azonnal nemcsak hogy tudni vélték, de világgá is kürtölték, hogy szándékos rakétatámadás történt. Ők mind a tűzzel játszottak, mind könnyen okozhatták volna a háború eszkalálódását” – húzta alá.

Szijjártó Péter ezután figyelmeztetett, hogy amíg tart a fegyveres konfliktus, addig fennáll az eszkaláció veszélye, s nemcsak a konkrét fizikai támadások, hanem bizonyos felelőtlen nyilatkozatok és döntések is tragikus következményekkel járhatnak. Hangsúlyozta: Magyarország szomszédos államként pontosan tisztában van a kockázatokkal, ezért is rendkívüli módon érdekelt a békében.

„Tudjuk, hogy a háború esetleges eszkalációja elsőként nem a több száz vagy több ezer kilométerrel odébb lévő országokat, nem az óceán túloldalát érintené, hanem a földrajzilag legközelebb eső területeket”

– fogalmazott.

Ennek kapcsán pedig üdvözölte, hogy a NATO-főtitkár világossá tette, hogy az észak-atlanti szövetség nem részese a konfliktusnak, és reményét fejezte ki, hogy ez így is fog maradni, ugyanis – mint mondta – mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás elkerülése érdekében.

A miniszter arról számolt be, hogy hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, több mint egymillió menekültet fogadott a szomszédos országból, mostanra nagyjából 1300 iskolában és óvodában tanulnak Ukrajnából érkezett gyerekek.

„A tél közeledik, és ez a tél magával hozhat egy tragikus, szörnyű, hatalmas humanitárius katasztrófát, még nagyobbat, mint az eddigiek. Az előttünk álló időszak nehézségei azt hiszem, hogy kiemelik a béke elérésének fontosságát, csak a béke jelent megoldást a háború által okozott nehézségekre és tragédiákra, a béke viszont minden problémára megoldást kínál. Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen Ukrajnában” – közölte a miniszter.

Majd hozzátette: ki kell zárni minden olyan tényezőt, amely a háború eszkalációjához vezethet, nem szabad felszámolni a kommunikációs csatornákat, de legalábbis a stratégiai kommunikáció lehetőségét mindenképp fenn kell tartani Moszkvával.

Végül pedig köszönetét fejezte ki Törökországnak a közvetítői tevékenységéért, illetve üdvözölte, hogy nemrég találkozóra került sor magas rangú amerikai és orosz titkosszolgálati vezetők között.

MTI / hirado.hu

Fotó: Facebook