A magyar vonós zenekari hagyomány és a lipicai lótenyésztés is felkerült az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) szellemi kulturális örökség listájára a világszervezet 17. ülésszakán.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze. A listára kerülésről az egyes országok felterjesztései alapján a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, amelynek tizenhetedik ülésszakát hétfőtől vasárnapig Marokkó fővárosában, Rabatban rendezik meg – tájékoztatott csütörtökön a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága.

A magyar világörökségi elemek nemzetközi felterjesztésének előkészítéséért felelős intézmény közölte: Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be az UNESCO-listára a magyar vonós zenekari hagyományok örökségelemet, a lipicai lótenyésztés hagyományát pedig nyolc ország – Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia és Szlovákia – közösen terjesztette az UNESCO elé.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy a vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki az úri vonós zenei gyakorlat alapján.

A hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák meghatározó elemei voltak a hétköznapok és ünnepek közösségi és családi alkalmainak, táncos és énekes mulatságainak.

Az 1970-es években elindult táncházmozgalom a vonós zenei hagyomány számára is fordulatot hozott, és segítette annak fennmaradását, napjainkban pedig virágzását. A hivatalos képzések beindulásának köszönhetően ma több száz népzenész számára életforma, hivatás a vonós zene gyakorlása és tudatos továbbörökítése.

A magyar népi vonószenekar változatos hangszeres összetételével, társadalmi és kulturális funkcióival és sokszínű repertoárjával egész Európára, de különösen a szomszédos térségekre kisugárzó hatással bír, így napjainkban az egyik legnagyobb hatású zenei jelenség a térségben – mutattak rá a közleményben.

Mint kiemelték, a felterjesztési dokumentáció a Hagyományok Háza szakmai közreműködésével készült, és az értékelő testület elismerését fejezte ki a jól előkészített és informatív videómellékletért.

Az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján jelenleg a magyarországi örökségelemek közül a mohácsi busójárás, a matyó hímzés, a közös felterjesztésként benyújtott solymászat és a kékfestés hagyománya szerepel. A jó megőrzési gyakorlatok regiszterében a táncházmódszer és a Kodály-metódus képviseli a modell értékű megőrzési programokat.

MTI

Címlapkép: Lipicai lovak a szilvásváradi ménesen / Fotó: Szilvásvárad.hu