Mi teszi a mai magyar jobboldalt? – „Tihanyi jobboldal” címmel született összegzés! Közösség, hagyomány, szabadság jelszavakkal indult útjának a Kommentár folyóirat még 2006-ban, mostanra pedig már három évtized telt el a kommunista diktatúra bukása óta.
Akkor még csak „derengett” egy „olyan ország képe, amelyben immár nem kell az alapkérdésekről vitázni”, mára pedig a „magabíró Magyarország körvonalai” is látszódnak – ezekkel a szavakkal indította útjára a Tihanyi jobboldal című kiskönyvet Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője. A kötet a Kommentár szerzőinek korábbi, meghatározó írásait gyűjti egybe.
„Európánk, ha jelenleg olyan is, amilyen, még birtokba veheti örökségét. Látszólag szétzilált kultúránkban láthatatlan szálak kötik össze katedrálisaink csúcsíveit a hétköznapi emberek viselkedésével, még akkor is, ha ezek elvékonyodtak az elmúlt századokban” – írja Czopf Áron történész, a Kommentár munkatársa. A szerző szerint kultúránk öröksége rejtve marad, ha nem tárulkozunk fel neki mi, az örökösök. A politikai test ugyanis vallás és kultúra nélkül bomlásnak indul.
A kultúrát tehát nem nézegetni, hanem csinálni kell,
élő kapcsolatot teremtve múlt és jövő között, a görög-római és a zsidó-keresztény egység oldalán.
Vágvölgyi Gergely politológus, a Mandiner főmunkatársa a teremtésvédelemről írt. Szerinte a komplex természet- és környezetvédelmi szemlélet forrásvidéki nem más, mint a keresztény hit és világkép. Bár az utolsó évtizedekben zöldnek lenni politikai értelemben (új)baloldaliságot jelentett, s az egyébként a kereszténységet és a keresztény értékeket rendre tagadó újbaloldal igyekezett is kisajátítani e területet, a gondolat mégsem arrafelé van otthon. Sőt, nem is onnan ered – érvel Vágvölgyi. A szerző állításának igazolására a Biblia vonatkozó verseit idézi, melyben a keresztény felfogás antropológiai alapjai mellett megtaláljuk az embert körülölelő világhoz való viszonyulás alapvető aspektusait is.
Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese a trianoni évszázadról írt. Mint kifejti, „Trianon egymagában áll a magyar történelemben: gyászos 20. századunk, a száz év magyar magány bevezetője”. Akármerre fordulunk, akárhová nyúlunk,
nem kerülhetjük meg, hogy foglalkozzunk vele.
László András, a nemzetközi kapcsolatok szakértője a magyar érdek védelmének kérdéséről ír az ukrajnai háború, az inflációs, a gazdasági és az energiaválság kapcsán. A szerző szerint ez az időszak minden bizonnyal a hidegháború végéhez hasonló korszakhatárt jelent. Mint László rámutat, a rendszerváltozás óta két szemlélet határozta meg a magyar külpolitikát: a saját út követése, illetve a „jó tanuló” modellje, mely igazodik és sodródik az árral. Már pedig ha a magyar érdek alatt a magyarság megmaradását, jólétét és fejlődését értjük,
akkor az csakis a szuverenitás és a nemzetállami lét keretei között értelmezhető.
A kötet napjaink magyar jobboldali gondolkodásának elengedhetetlen gyűjteménye, aki – akár támogatólag, akár kritikus szemmel – meg akarja érteni, mit gondolnak ma a magyar konzervatívok, jól teszi, ha kezébe veszi, és alaposan forgatja azt.
Forrás és teljes cikk: Mandiner
Kiemelt kép: Facebook
