Baraczka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója bejelentkezésében elmondta, hogy a helyreállítási terv 5,8 milliárd eurót jelent, mely forrás a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendítés érdekében jár Magyarországnak.
Ezen összeg 48,1 százalékát Magyarország zöldberuházásokra fogja fordítani, melyet a beadott programban vállalt. Ide tartozik többek között az elektromos hálózatok bővítése, illetve a megújuló energiák részarányának növelése is. 29,8 százalékban pedig digitális átállással kapcsolatos intézkedések lesznek benne, például az oktatás területén, amely egy nagyon hangsúlyos része a programnak – fogalmazott a tudósító.
Ami a kondícionalitási eljárást illeti – ugyanis ebben is született megállapodás tegnap este –, a tavasszal a hazánk ellen indított jogállamisági feltételességi eljárás folytatódni fog. Ezzel szemben viszont egy kedvező fordulatról is beszámolt Baraczka Eszter, ugyanis az Európai Bizottság javaslata szerint átmenetileg 7,5 milliárd euró Magyarországnak járó kohéziós forrást fagyasztottak volna be, amíg megnyugtató rendeződést nem tapasztalnak, azonban
ezt az összeget a tagállamok 6,3 milliárd euróra csökkentették, ami a hazánknak járó kohéziós források 55 százaléka.
A Tanács elismerte a Magyarország által elvégzett munkát, továbbá úgy gondolják, hogy hazánk számos törvényt meghozott annak érdekében, hogy az uniós forrásokat szabályosan használhassák fel.
Ha hazánk a továbbiakban ezeket az intézkedéseket végrehajtja, akkor a további források is feloldásra kerülhetnek, tehát ez az összeg sem vész el, a feltételek teljesítése után hozzájuthat Magyarország.
Az M1 műsorvezetőjének kérdésére, mely szerint mikor kerülhet sor a megállapodás aláírására Baraczka Eszter kiemelte, nagyköveti szintű döntés történt tegnap este, amely egy politikai megállapodásnak mondható, azonban ezt miniszteri szinten, formálisan is jóvá kell hagyni.
Ezt követően a kondícionalitási eljárás és a helyreállítási források elválnak. Ha Magyarország jelzi, hogy a kondícionalitási eljárásban valamennyi vállalását maradéktalanul végrehajtotta, akkor ezt az Európai Bizottság ellenőrzi, majd javaslatot tesz az eljárás megszüntetésére, melyben a végső döntést a tagállamok tanácsa fogja meghozni.
A helyreállítási terv esetében akkor férhetünk hozzá ehhez a bizonyos 5,8 milliárd euróhoz, hogyha megfelelünk 27 szuper-feltételnek, melyek kiterjednek az igazságszolgáltatás reformjára is. A határidő ebben az esetben március 31 – tette hozzá az M1 tudósítója.
Alapjogokért Központ: fontos csatát nyert Magyarország Brüsszelben
Fontos csatát nyert Magyarország Brüsszelben azzal, hogy az uniós helyreállítási alap teljes összegéhez hozzáférhet, és a kohéziós alap azon forrásaihoz is, amelyeket nem függesztettek fel – mondta az Alapjogokért Központ elemzője kedd reggel az M1 aktuális csatornán.
Szikra Levente azt mondta, hogy a kohéziós alap felfüggesztett része sem veszik el, hiszen ehhez is hozzáférhet később Magyarország.
Mindez azt jelenti, hogy jönnek majd az uniós források, de csak idővel, hiszen a konkrét utalásokig még további küzdelmek lesznek. Ugyanakkor a hírek hatására a piaci bizalom is javulni fog Magyarországgal szemben – összegzett.
Hozzátette: Magyarország eddig is teljesítette az összes olyan vállalását, amit a felfüggesztett forrásokhoz való hozzáférés érdekében tett, és nagyon hatékonyan képviselte az érdekeit Brüsszelben, de az Európai Parlament nyomásgyakorlása miatt továbbra sem érte el teljesen a célját.
Szikra Levente a kilencedik uniós szankciós csomag kapcsán azt mondta: nem értek célt a már elfogadott szankciók, hiszen Oroszország továbbra is Ukrajnát támadja, de az európai gazdaságnak súlyos gondokat okoztak.
„Tehát valóban most az lenne a logikus, helyes, racionális lépés az Európai Unió részéről is, hogy ha nem újabb kilencedik szankciós csomagon törné a fejét, hanem két dologról beszélne: a békéről és a meglévő szankciós csomagok felülvizsgálatáról”
– fogalmazott az elemző.
Forrás: hirado.hu, MTI, 2022plusz
