Számos hazai civil szervezet munkálkodik azon, hogy rombolja a nemzeti-keresztény értékrendet képviselő és érvényesítő magyar kormány tekintélyét. A Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Transparency International Magyarország és társaik olyanok, mint ragadozó halak egy szép fekvésű tóban, ahol a békésebb természetű uszonyosok egészen jól elvolnának nélkülük. Ezek a szervezetek azzal foglalkoznak, hogy magasztosnak tűnő elveket hangoztatva kutatják azokat a kifogásolható jelenségeket, amelyeket csokorba gyűjtve lobogtatni lehet Brüsszelben és a nyugati sajtóban, követelve a magyar kormány megbüntetését.
„Tégy a korrupció ellen!”, „Jelentsd nekünk, ha korrupciót tapasztalsz” – hirdetik, és a gyanútlan polgár könnyen lépre megy, mert tudja, hogy korrupció nélküli ország nem létezik. A korrupciós vád persze csak egy a sok közül, de éppen azért lehet nyerő, mert mindenütt felüti a fejét. Nagy a korrupció az EU számos országában, sőt Brüsszelben is, de ezek nincsenek a Soros Györgyhöz kötődő álcivil szervezetek célkeresztjében.
A fejlett demokráciájú „haladó” országokban állítólag rendben van a jogállamiság. Független a média és a bíróságok (mármint függetlenek a nemzeti-keresztény értékrendtől és nézetektől), a kormányok pedig tiszteletben tartják a jogállamiság legfőbb értékmérőit: az illegális migránsok Európa elözönlésével kapcsolatos törekvéseit, valamint az LMBTQ- és a BLM-mozgalom követeléseit.
Ezzel szemben – a Soros-szervezetek szerint − a magyar kormány elnyomja a bíróságokat, aláássa a média függetlenségét, csorbítja a tudományos szabadságot, megsérti az emberi jogokat, és sokféle módon rongálja azokat az uniós – főként balliberális − értékeket, amelyeket a globalisták annak tartanak. Az idegen elvárások szerint tevékenykedő „civileket” feltehetően zavarja, hogy nálunk még tanítják Magyarország történelmét (a nyugati országok egy része már szabadulni akar a második világháború előtti emlékeitől). Ennél is zavaróbb lehet számukra, hogy a kormány támogatja a történelmi egyházakat, a családokat, a határon túli magyar kisebbségeket.
Amúgy senkit nem érdekelne, hogy a kormányunkról, illetve világnézeti kérdésekről miként vélekednek a Soros György támogatását élvező álcivil szervezetek. Mindez belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Az viszont felettébb zavaró, amikor ez a társaság Brüsszelben a magyar kormány ellen acsarkodik, és a Magyarországnak régóta járó uniós pénzek felfüggesztését javasolja az Európai Parlamentnek. Nehéz megérteni azokat, akik folyamatos kritikával szemlélik a számukra otthont és megélhetést nyújtó közeget, és fogást keresnek a demokratikusan megválasztott kormányzaton csak azért, mert az nem a baloldali elvárások szerint végzi a dolgát.
Nagyon jó, hogy vannak olyan hazafias gondolkodású civil szervezeteink, mint amilyen a Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA). Ez élő bizonyítéka annak, hogy civil szerveződéseknek nem kötelező balliberális, globalista, sorosista célokat kiszolgálva tevékenykedni. Akadnak, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti kormányt támadni bátor és forradalmi cselekedet. Ezt tartják igazi civil kurázsinak, és talán valamiféle hősöknek képzelik magukat. Márpedig ez nagy tévedés! Bátorság a túlerővel szembeni küzdelemhez és kiálláshoz kell. A magyar kormány a nemzetközi porondon hatalmas ellenszélben végzi a munkáját. Az európai baloldal mindent elkövet a megbuktatásáért, s ebben olyan szövetségeseket tudhat maga mellett, mint a magyarországi ellenzéki pártok többsége, illetve a Soros-szervezetek.
Ma nem ahhoz kell bátorság, hogy bíráljuk, szidjuk és külföldön rágalmazzuk a magyar kormányt. Ahhoz kell bátorság, hogy mellé álljunk és támogassuk, amennyire tőlünk telik. Az Orbán-kormány nem csak nemzeti érdekeink védelmében politizál. Azért az európai civilizációért is harcol, amelynek megőrzése a CÖF−CÖKA számára is elsődlegesen fontos. A hazafias civil szervezet nemrég a Szellemi Honvédő díjak adományozásával is kifejezte nemzeti elkötelezettségét. Díjat kapott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a Regőczi István Alapítvány képviseletében Herczegh Anita elnök, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, valamint ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Csizmadia László elnök a díjak átadása alkalmából önbizalom-erősítő gondolatot megfogalmazva mondta: „A CÖF–CÖKA 2009-es alapítása óta elkötelezett az európai, zsidó–keresztény civilizáció megőrzése és gyarapítása mellett. Kontinensünkön és a világban is elegen vagyunk ahhoz, hogy pártpolitikai érdekeltségünket félretéve, szellemi honvédőként hangoztassuk az Isten, haza, család békességet teremtő elsődlegességét.”
Szerző: Bánó Attila
Nyitó képünkön: Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője (k), miután átvette a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) Szellemi Honvédő díját a Novotel Budapest Congress Center Bartók termében 2022. december 8-án. Mellette Csizmadia László, a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke (j) és Zétényi Zsolt jogász (Fotó: MTI/Kovács Attila)