Múlt héten sajtótájékoztatón jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Magyarország most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára. Arról, hogy mit jelenthet ez a siker hazánk számára, Kiszelly Zoltán politológust, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdeztük. Kiszelly szerint óriási magyar eredmény az elért megállapodás, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezek a pénzek járnak Magyarországnak, ezek a források nem az Európai Unió könyöradományai vagy akár ajándékai.

EGY OLYAN POLITIKAI KOMPROMISSZUMOT SIKERÜLT ELÉRNI, AMIVEL A MAGYAR ÉRDEKEKET ÉS A KORMÁNY KORÁBBAN HANGSÚLYOZOTT SZEMPONTJAIT SIKERÜLT ÉRVÉNYESÍTENI, RÁADÁSUL AZ UNIÓS PÉNZEK SEM VESZNEK EL.

Az igazgató elmondta – amit a miniszterek is kiemeltek –, hogy sikerült egy olyan megoldást találni az ukrán segély esetében, amely nem újabb hitelfelvételt fog jelenteni, hanem a mostani uniós költségvetésen belül egy átrendezést. Leszögezte:

az Európai Bizottság tehát a futó költségvetésből, átcsoportosítással oldja meg a kérdést.

A 15 százalékos társasági adó esetében Magyarország felmentést kapott az EU-tól. Egyébként ezt tavaly már megkapta hazánk az OECD-ben is – ott 10 évre –, ami azt jelenti, hogy nem kell felemelni a 9 százalékos magyar társasági adókulcsot 15 százalékra. Ez egy olyan kedvezmény, amellyel a magyarországi cégek jobban tudnak alkalmazkodni az előírásokhoz. Ez is óriási siker – mondta Kiszelly Zoltán. Az igazgató azt is kifejtette, hogy ez azt jelenti, hogy

A KORMÁNYNAK ÉRDEMBEN NEM KELLETT ENGEDNIE A KORÁBBI ELKÉPZELÉSEIBŐL, A MÁSIK OLDALON PEDIG VAN MEGÁLLAPODÁS.

Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy feltehetően hamarosan aláírják az újjáépítési csomagról szóló szerződést – ezt Orbán Viktor és Ursula von der Leyen fogják aláírni –, és így nem veszik el az 5,8 milliárd euró 70 százaléka. Így ebből meg lehet valósítani az uniós vezetők által még 2020-ban közösen elfogadott célokat: a klímasemlegességre való átállást, a digitalizációt és az egészségügy fejlesztését is.

A 7 éves költségvetés kapcsán is megállapodás született, ami szintén siker, mert nem 65, hanem 55 százalékot akarnak zárolni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben sikerül megállapodni az úgynevezett mérföldkövekről, akkor ezt a pénzt is feloldhatják. Kiszelly Zoltán szerint így tehát 10 százalékkal több jut hazánknak, ami kiváló eredmény, és nyilván ez is segítette a mostani kompromisszum létrejöttét. Kiszelly azt is elmondta, hogy ugyanúgy, mint a többi tagország, Magyarország is befizet az EU költségvetésébe. Hozzáfűzte:

az, hogy többet kapunk vissza, az a politikai kompromisszum része, hiszen megnyitottuk a piacunkat, és rengeteg, a mi pénzünkből kiképzett magyar dolgozik Nyugaton.

Arról, hogy a kapott pénzekből megvalósulhat-e a pedagógus-béremelés, Kiszelly azt mondta, hogy először meg kell állapodni. Felhívta a figyelmet arra, hogy

ezt eddig is leginkább azok a baloldali magyar EP-képviselők akadályozták, akik pártjaik által azt szorgalmazták, hogy hazánk, és ezzel a magyar pedagógusok és oktatási rendszer ne kapják meg azokat a forrásokat, amelyek megilletnek bennünket, és amelyek a pedagógusok bérrendezéséhez is többletforrást biztosítanak.

Navracsics Tibor korábban elmondta, hogy januártól ismételten együtt dolgozik a Bizottsággal a kormány, de bízik benne, hogy nem lesznek újabb feltételek. Arról, hogy lesznek-e újabb akadályok, Kiszelly azt mondta, hogy

EZ AZ ÚGYNEVEZETT SZUPERMÉRFÖLDKÖVES RENDSZER A POLITIKAI ZSAROLÁS FENNTARTÁSÁT SZOLGÁLJA. A LENGYELEKKEL SZEMBEN 116 ILYET FOGALMAZTAK MEG, HOGY KAPJANAK PÉNZT, VELÜNK SZEMBEN MOST 27-RŐL VAN SZÓ. AZ IGAZGATÓ SZERINT IGEN, LEHET KÉSZÜLNI RÁ, HOGY LESZNEK MÉG TOVÁBBI FELTÉTELEK.

Elmondta, hogy az EB minden évben elfogad egy országspecifikus jelentést és egy demokráciamonitoring jelentést. Minden tagország számára tesznek ajánlásokat, és miután ezeket a mechanizmus részévé teszik, bármilyen új ajánlás ennek a rendszernek a részévé válhat.

Vagyis, ha például beleírják, hogy a genderideológiát támogatni kell, ami hivatalosan nem függ össze mondjuk az uniós pénzek kifizetésével, akkor bármit kitalálhatnak. Sok esetben nem olyan feltételekről van szó, amelyek logikusak, hanem olyanokról, amelyek politikai természetűek

– tette hozzá. Kiszelly Zoltán szerint ez egy permanens politikai zsarolási eszköz az Unió kezében.

Forrás és teljes cikk: Origo

Kiemelt kép: Ripost