A Belgium gyarmati múltjával foglalkozó különbizottság több mint kétéves munkáját követően sem jutott megegyezésre a szövetségi parlament arról, hogy bocsánatot kérjenek-e a volt gyarmatoktól, a Kongói Demokratikus Köztársaságtól, Burunditól és Ruandától a kizsákmányoláson alapuló rendszer miatt – jelentette kedden a The Brussels Times hírportál.

A liberális belga pártok: a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD), valamint a Reform Mozgalom (MR) kifejezetten ellenezték a hivatalos bocsánatkérést, ehelyett úgy vélik, hogy Fülöp belga király júniusi látogatása Kongóban – ahol kifejezte „mélységes sajnálatát” – elegendő gesztus a volt gyarmati országokkal szemben. A vallon Szocialista Párt szerint viszont nem elégséges. Két jobboldali párt, a Flamand Érdek és az Új Flamand Szövetség bojkottálta a kérdés hétfői zárószavazását.

A The Brussels Times szerint a különbség a „sajnálkozás” és a „bocsánatkérés” felajánlása között elhanyagolhatónak tűnhet, azonban

sok párt attól tart, hogy a hivatalos bocsánatkérés feljogosíthatja Kongót, hogy pénzügyi kárpótlás iránti követelést nyújtson be Belgiumnak.

Wouter de Vriendt belga zöldpárti politikus, a különbizottság elnöke úgy nyilatkozott: a testület munkájának célja „a tisztánlátás és a jövőben hasznos tanulságok levonása volt, azonban néhány párt úgy érezte, hogy a bocsánatkérés átlépne egy bizonyos határt”. Hozzátette, hogy a parlamenti különbizottság mandátuma az év végén lejár, ami azt jelenti, hogy

gyakorlatilag nincs esély arra, hogy konszenzus alakuljon ki a frakciók között.

A különbizottságot a Black Lives Matter mozgalom tavalyelőtti tüntetései hatására hozták létre. A mozgalom 2020 májusában az amerikai Minneapolisból indult, miután egy rendőri intézkedés során életét vesztette a színes bőrű George Floyd.

Az egykori Kongói Szabadállam 1908-ban vált Belgium egyik legfontosabb gyarmatává, de már előtte, 1885-től II. Lipót belga király személyes tulajdona volt. A gyarmati időszakban az ország nyersanyagainak kiaknázása rendkívül kegyetlen módon történt; mindennapos volt az őslakosok kínzása, megcsonkítása, a beszolgáltatási kvótát nem teljesítő falvak felégetése. A kegyetlenségek, az éhínség és a trópusi járványok következtében több millióan haltak meg. Az ország – akkor már mint Belga Kongó – 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét.

MTI

Címlapkép: II. Lipót király megrongált szobra Belgiumban – Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet