Interjút adott a Media1-nek Věra Jourová, értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, az EB alelnöke. A beszélgetés apropóját az az előterjesztés adta, amely az európai médiaszabadságnak adna uniós keretet. Jourová látja ugyan, milyen problémák állnak fenn a magyarországi média területén, de állítása szerint a médiaszabadságról szóló rendelettervezet nem egyetlen országról szól.

„Természetesen a problémák széles skáláját látjuk Magyarországon, a veszélyes médiakoncentrációtól kezdve az állami reklámok tisztességtelen elosztásán át, a politikai befolyás alatt álló közszolgálati médiáig” – fogalmazott a politikus.

Később kifejtette, a médiaszabadságról szóló törvény célja, „hogy minden országban biztosítékokat nyújtson az európaiaknak, hogy a média mentesüljön a politikai ellenőrzéstől, és az újságírók biztonságosabban végezhessék munkájukat”.

Jourová hangsúlyozta, hogy az elképzelésük világos, „hiszen a médiának függetlennek kell lennie, és félelem és részrehajlás nélkül kell dolgoznia. Így töltheti be szerepét, így vonhatja felelősségre a hatalmat, és így lehet a demokrácia házőrzője”.

Itt vannak a részletek:

a jogszabály előírja a tagállamok számára, hogy tartsák tiszteletben valamennyi médium szerkesztési szabadságát;

intézkedéseket javasol a médiának juttatott állami források igazságtalan elosztásának kezelésére:

a jogszabály biztosítja, hogy az ilyen állami hirdetések médiának történő elosztása átlátható, arányos és megkülönböztetéstől mentes legyen;

fontos továbbá – hangoztatta az uniós biztos –, hogy a nemzeti hatóságoknak mostantól a médiakoncentrációknak a média pluralizmusára és függetlenségére gyakorolt hatását is értékelniük kell.

„Az új európai médiafelügyeleti szervvel konzultálni kell, és az képes lesz véleményt nyilvánítani a belső piacra hatást gyakorló médiafúziókról, vagy ha nemzeti szinten nem történik értékelés” – fogalmazott később.

Ami a végrehajtást illeti

A médiaszabadságról szóló jogszabály egy rendelet, ami azt jelenti, hogy valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. „Ez azt jelenti, hogy az állítólagos jogsértések a nemzeti bíróságok elé vihetők. A Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület az Európai Bizottsággal együtt biztosítja az új jogszabály következetes alkalmazását.

A legsúlyosabb esetekben a Bizottság a Szerződések által biztosított hatáskörökkel élve beavatkozhat, beleértve a kötelezettségszegési eljárások megindítását is”.

Jourová szerint ma nemzeti szabályok sokaságával kell szembenézniük, amelyek nem biztosítanak egységes szintű védelmet. Ez a jogi aktus egyfajta védőhálót jelent majd – vélte.

2022Plusz:

A média elég bonyolult szerkezet technikai, technológiai és tartalomszolgáltatási téren egyaránt. De főképp, mint tudjuk a média a negyedik hatalmi ág. Általában kétféle médiumról beszélünk a közszolgálati és a kereskedelmi felületekről. Minden EU-s ország rendelkezik médiaszabályozással, ráadásul ezeket a törvényeket rendszerint minősített többséggel fogadják el a parlamentek. Nem is értem egészen, hogy mondjuk egy jó menő kereskedelmi televíziónak miért is kellene állami forrásokat kapnia? Miért is lenne kötelező ott állami reklámokat vetíteni? Amúgy meg a kormányok eddig is éltek ezzel a lehetőséggel, hiszen vannak nézői rétegek, akiket csak így tudnak elérni. Nyilván a folyamatos deregulációra törekvő kereskedelmi médiumok esetén,- melyek rendszerint határokon átnyúló tőke és médiakoncentrációkat hoznak létre (például az RTL) – érdemes szigorítani a piaci megnyilvánulásokon.

De azért talán nem véletlenül érzem azt, hogy itt egyáltalán nem a kereskedelmi médiumokat célozza ez a jogszabály-tervezet, hanem inkább újabb föderalisztikus elképzelésekről van szó, amely révén nyomást lehet gyakorolni a kormányokra, hogy milyen tematikákat, és milyen mértékben kell beemelniük a jövőben programjaikba és azokat milyen módon és kiknek kell majd EU ízlése mentén szerkeszteni. (vö: LMBTQ, BLM, multikulti, szivárvány)

Jourovának javaslom egyébként közszolgálati kérdésekben a BBC irányelveit, csak hogy ne kelljen újból feltalálnia a meleg vizet.

Forrás és teljes cikk: Mandiner

Kiemelt kép: Facebook