Kilencvenöt éves korában szombaton 9 óra 34 perckor elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje – jelentette be a Vatikán.
Matteo Bruni vatikáni szóvivő elmondta:
Fájdalommal jelentem be, hogy XVI. Benedek nyugalmazott pápa ma 9 óra 34 perckor a vatikáni Mater Ecclesia (Egyház Anyja) kolostorban elhunyt. A lehető leghamarabb további tájékoztatást adunk.
XVI. Benedek pápa 2005 és 2013 között ült Szent Péter trónján. Pápasága alatt hatalmas tudásával, alázattal és szeretettel szolgálta az Anyaszentegyházat. 2013-ban bekövetkezett lemondását követően békében, visszavonultan élt a Vatikánban. Csupán egyszer hagyta el Olaszország területét, amikor 2020 nyarán hazatért Németországba, hogy meglátogassa haldokló testvérét.
Joseph Ratzinger fiatalkorát a háborútól meggyötört Németországban töltötte. Kötelező katonai szolgálatát követően – melyből rövid időt fogságban is töltött – bátyjával együtt belépett a katolikus szemináriumba. Jó képességeinek, szorgalmának és éleslátásának köszönhetően gyorsan haladt felfelé az egyházi ranglétrán. 1977-ben, ötven éves korában VI. Pál pápa bíborossá szentelte.
1981-ben a Hittani Kongregáció prefektusa, majd 2002 novemberében a bíborosi kollégium dékánja, és egyúttal Ostia püspök-bíborosa lett. Közeli barátságba került II. János Pál Pápával, akivel sok dologról egyformán vélekedtek. Hamarosan a pápa utáni első ember lett. Ő celebrálta János Pál 2005. április 8-i temetési miséjét, valamint vezette a pápaválasztó konklávé megnyitását.
A lengyel pápa halála után sokan úgy gondolták, időbe fog telni, mire méltó utódot sikerül választani. Ennek ellenére mindössze négy szavazás – és két, a konklávén eltöltött nap – után kétharmados többséggel bizalmat szavaztak Ratzingernek. A bíborosi testület 2005 április 19-én választotta meg, beiktatására pedig április 24-én került sor. Személyében ötszáz év után lett újra német vezetője a Katolikus Egyháznak.
XVI. Benedek, a pápa
Pápasága alatt végig hűen képviselte az egyház tanítását, és kiállt a számára fontos kérdések mellett. Támogatta a kötelező papi cölibátus intézményét, ellenezte a nők pappá szentelhetőségét, a mesterséges születésszabályozást, a homoszexuális párkapcsolatok polgári elismerését, az abortuszt és az eutanáziát. Ezekért az értékekért pápasága előtt és után is hűen küzdött. 2004-ben, mint a Hittani Kongregáció prefektusa a következő levelet írta az Egyesült Államok püspökeinek:
„Lelki vezetőjük szólítsa fel a nyíltan abortuszpárti törvények mellett kampányoló katolikus köztisztviselőket, hogy ne vegyék magukhoz az oltáriszentséget mindaddig, amíg ilyen törvényeket támogatnak. Amennyiben ők a felszólítás ellenére mégis szentáldozáshoz járulnak, az áldoztató tagadja meg tőlük azt”.
Az olasz nyelvű La vera Europa, identitá e missione (Az igazi Európa, identitás és küldetés) című antológia bevetetőjében kritizálta a konzervatív értékektől egyre jobban eltávolodó világot.
Ratzinger ebben leírja: szerinte a házasság lényege – mint a férfiak és nők közössége az élet „továbbításának” szolgálatában – egyértelmű volt a hatékony fogamzásgátló gyógyszerek elterjedéséig. Az emeritus pápa kimondta, a pirulák megjelenése minden fajta szexuális együttlétet egy szintre emelt. Ezáltal társadalmilag elfogadott lett a szaporodás nélküli szexualitás és a szexualitás nélküli szaporodás, vagy éppen az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat létesítése is. Ez a látásmód pedig maga után vonja az eutanázia és abortusz körüli viták felmerülését is.
Az enciklikában írt még az „emberi ökológia” gondolatáról is. Szerinte az emberiség már felismerte a természetben „a megvalósíthatóság határát”, amely büntetlenül nem átléphető. Ugyanakkor az „emberi ökológia” még nem valósult meg. Tehát még nem értük el a felismerést, hogy az emberi természet határainak átlépése ugyanolyan pusztításhoz vezet, mint a környezeti határoké.
2013 februárjában egészségügyi okokra hivatkozva lemondott pápai méltóságáról. Azóta 16. Benedek emeritus pápa a Vatikánban, visszavonultan él. 2014. április 27-én részt vett a „négy pápa szentmiséjén”, melynek keretében utódja, Ferenc pápa szentté avatta II. János Pált és XXIII. Jánost.
Ratzingert pápasága előtt, közben, és utána is sok kritika érte, amiért mindig szilárdan kiállt az egyház tanítása mellett. Ennek ellenére nem volt hajlandó megalkudni. Bíboros társai mindig elismerően nyilatkoztak Benedek pápa tudásáról, komoly egyházi szakértelméről. Nem csak egyházi szinten, de a világ dolgait tekintve is kiemelkedően tájékozott volt. Minden reggel hat nyelven olvasta el a nemzetközi sajtó legfrissebb híreit. Hat nyelven beszélt folyékonyan, további négyen pedig jól értett.
Szabadidejében szeretett olvasni és zongorázni. Kedvenc zeneszerzője Mozart volt, de Beethovent is szívesen játszott.
Forrás: vasarnap.hu
Címlapkép: MTI/EPA/Alessandro Di Meo
