Meghalt XVI. Benedek emeritus pápa, akit „konzervatív” pápaként emleget főként a liberális világ. A konzervatív, náluk persze pejoratív értelmű, holott Benedek pápa a 2000 éves örök keresztény értékekhez ragaszkodott. A konzervatív értékek örök értékek, ahol egyértelmű a jó-rossz, igaz-hamis közötti ellentét, ahol van abszolút isteni igazság, ahol az igazság nem relatív, ahogy ma a modern liberális világban értelmeződik.

Sok katolikus őt tartotta az igaz pápának, aki irányt mutatott ebben a zavaros posztmodern világban. A hazai egyházak is ebben a konzervatívnak nevezett felfogásban élnek, amit Benedek pápa képviselt. Ami csupán a 2000 éves keresztény értékekhez való ragaszkodást jelenti, minden liberális elhajlás nélkül, amire a mai világ predesztinál.

Benedek pápa nem hajolt meg a liberális világ előtt, harcolt a tolerancia diktatúrája és a relativizmus ellen. Azt mondta, mindig Isten az első. Isten országát kell először keresni. Jézus, „az út, az igazság és az élet”. Így gondolkodott: ha ezt szem előtt tartjuk, akkor hogyan lehetne sok út, ami mind ugyanoda vezet, ahogy a posztmodern korunk filozófiája állítja. Határozottan kiállt a mellett, hogy egy igaz út van és az Jézus Krisztus. A relativizmust elvetette, ahol sok igazság van, ami mind egyformán érvényes. Ezt tagadta a pápa, hitt az abszolút igazságban, és ezt könyveiben, teológiájában hirdette.

Életműve a Jézus trilógia, ami a Názáreti Jézus címen jelent meg. Ebben teológiai kutatásait mutatja be. Célja a hitre vezetés. Arról beszél, hogy Jézus élt, és ma is él. Belőle fakad, amit az Egyház tanít, ezt akarta tovább adni. Megjelent a Végidő című könyve is, ami a halál és az örök élet kérdéseit boncolja. Nagyon jelentős a Hit, igazság, tolerancia, A kereszténység és a világvallások című könyve. Ebben lerántja a leplet arról a liberális és posztmodern hazugságról, hogy minden vallás egyenlő, és mind ugyanoda vezet. Interjúiban is megerősítette azt a véleményét, hogy a vallások egyáltalán nem egyenlők és nem ugyanúgy hasznosak az üdvösség elérésére. Ha elérhető az üdvösség másképpen is, akkor a keresztény miért ragaszkodjon hitéhez, és a keresztény erkölcshöz? „Ha a hit és az üdvösség nem függ egymástól, akkor a hit kevésbé motivál”- mondta az Avverino-nak adott interjúban. Kifejtette továbbá, hogy „nem elfogadható az a megoldás, amit a pluralista elméletek nyújtanak, melyek szerint, minden vallás a maga módján út az üdvösséghez.” Mindez egyértelmű útmutatás a keresztények számára, hiszen a buddhisták nem hisznek Istenben, minden csak úgy magától lett. A hinduizmus sok istenben hisz, mi pedig azt olvassuk a Bibliában, hogy ne légy bálványimádó, „ne legyenek előttem más isteneid”, ami szerepel a Tízparancsolatban is. A muszlimok Allah-t imádják, aki nem azonos a mi Istenünkkel, ráadásul Jézus számukra nem Isten és nem ő halt meg a kereszten. Mindezek a kényes kérdések sorra kerülnek könyvében és nyilatkozataiban, ami fáklya a keresztényeknek, ám botrány a relativizáló liberális világnak. Könyvében olyan kérdéseket vet fel, mint hogy a kultúrák és a vallások találkoznak és hatnak egymásra. Mondhatják még a keresztények azt, hogy az emberek megváltásának oka egyedül Jézus Krisztus? Le kell mondani az egyedüli igazságról hogy modernek és toleránsak legyünk? Benedek pápa ugyanakkor kereste a párbeszédet a zsidókkal, muszlimokkal, és minden keresztény felekezettel. Részt vett az első Katolikus- Muszlim Fórumon Törökországban.

Miért is nevezték még „konzervatív” pápának? Nemcsak a tolerancia diktatúráját és a relativizmust zászlajára tűző liberális világkép ellenzése miatt. Folytatta a II. János Pál pápa által megkezdett utat a szexualitás, a papi cölibátus, és az egyházi szervezet kérdésében. Nem engedett a modernség kívánalmainak a születésszabályozás, az abortusz, válás, homoszexualitás kérdéseiben. Természetesen, nem támogatta az LMBTQ és homoszexuális lobbi követeléseit. Így lett a konzervatív negatív jelzővé pápasága és emeritus státusza alatt.

Közismert 2004-ben a Bajor Katolikus Akadémián vitája Jürgen Habermas marxista orientációjú, a baloldali liberalizmust megtestesítő filozófussal. Az akkori Ratzinger felhívta a figyelmet arra, hogy a liberális állam vívmányai, mint az emberi jogok, az egyetemleges emberi szabadság, mind görög –zsidó – keresztény örökség. Ugyanakkor a mai szabadelvű liberális állam legfőbb hibája, hogy nélkülözi a morális alapokat.

Ismertté váltak kedvenc szentjei, mint Szent József, Szent Ágoston, Szent Bonaventúra. A női szentek közül Szűz Mária, Avilai Szent Teréz, Kis Szent Teréz, Teréz anya. A mariológia kutatók ismerik Máriához, az Isten szülőhöz fűződő bensőséges viszonyát. Benedek pápa azt írta: „A mennyország számunkra nem egy nagyon távoli és ismeretlen hely… A mennyben van egy édesanyánk. Az ég nyitva áll, a mennyországnak szíve van”.

A nekünk oly kedves Pió atyáról azt mondta: „Pió atya egyike azoknak a rendkívüli embereknek, akiket Isten időről időre a földre küld az emberek megtérítésére. Szent István királyra meg legyen büszke a magyar nép” – mondta emeritus Benedek pápa.

Kívánhat e ennél szebb halált valaki, aki 95 évet élt, és „Uram, szeretlek” szóval búcsúzott a földi élettől.

„Mert ez az igaz ember, amikor közöttük lakott, gonosz cselekedeteiket látva és hallva napról napra gyötörte igaz lelkét.” (2Pt2,8)

A misztikusok szerint:

„..visszatér az Atya házába az, aki imájával és hallgatásával fenntartotta az Egyházat: szeretett XVI. Benedekünk, és imádkozunk az Isteni Akarathoz, hogy továbbra is közbenjárjon értünk.”

„..aki megakadályozta az Antikrisztus megjelenését, visszatért az Atya házába.”

Szerző: Pók Katalin

(Címkép: MTI/EPA/Alessandro Di Meo)