Számos kedvező változást hozott a családok életébe 2023 januárja: jelentősen emelkedik a nyugdíj, a minimálbér, a garantált bérminimum és több családtámogatási forma is, továbbá kibővült az adómentességet élvezők köre, a korábbinál rugalmasabb feltételekkel használható a Szép-kártya, és módosultak a munkavállalók szabadságolására vonatkozó szabályok is. A Magyar Hírlap sorra vette a legfontosabb újdonságokat.

Nyugdíj

December közepén jelent meg a kormányrendelet, amely szerint január 1-jétől 15 százalékkal megemelik a nyugdíjakat. Az átlagos nyugdíjak esetében havonta 20-30 ezer forinttal hoz többet mostantól a postás, de sokan ennél is nagyobb összegnek örülhetnek. Ne felejtsük el, a jövő hónapban újabb extra pénz is érkezik: februárban utalják ugyanis a 13. havi nyugdíjat, amely szintén emelt összegű lesz. A nyugdíjkorhatár ebben az évben változatlan, és folytatódik a Nők 40-program is. A nyugdíjasok idén legalább 900 milliárd forinttal több pénzből élhetnek, mint 2022-ben.

Minimálbér

A minimálbér 16 százalékkal emelkedett az év elején, 2023-ban így az eddigi bruttó 200 ezer helyett 232 ezer forintot kapnak az érintettek, ami nettóban 154 ezer forintot jelent. A garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedett, vagyis a tavalyi 260 ezer forintról bruttó 296 400 forintra nőtt. Ez nettó 197 ezer forintot jelent. Becslések szerint az év eleji emelkedés csaknem egymillió munkavállalót érint hazánkban.

A minimálbér változása egyben a családtámogatások összegét is növelte: a gyed maximális összege 324800 forintra nőtt, a diplomás gyed alapképzésben 162, mesterképzésben 207 ezer forint lett, a gyermekek otthongondozási díja pedig 232 ezer forintra emelkedett.

Szép-kártya

Január 9-től megszűnnek a Szép-kártya alszámlái, vagyis összevonják a korábbi szálláshely, vendéglátás és szabadidő zsebeket, a kártyán lévő összeg így szabadabban használható fel. A változás mintegy ötvenezer szolgáltatót, valamint két és fél millió felhasználót érint pozitívan.

Autósok figyelmébe

Az autósok számára hasznos tudnivaló, hogy január 1. óta már nem minősül szabálysértésnek, ha nincs nálunk a jogosítvány és a forgalmi. Fontos: külföldi rendszámú autókra nem érvényes a szabály. Újdonság az is, hogy megszűnik az ellenőrzés Magyarország és Horvátország 344 kilométer hosszú határszakaszán, mivel Horvátország is a schengeni térség része lett. Ez egyben azt is jelenti, hogy lebontják a magyar–horvát határzárat.

A gyermek az első

Bővült az adómentességet élvezők köre: mostantól nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a harminc év alatti édesanyáknak, a kormány ezzel is a gyermekvállalást szeretné ösztönözni.  Ismert, a 25 év alatti munkavállalók, valamint a négy- vagy többgyermekes anyák már korábban mentességet kaptak az szja megfizetése alól. Sok millió forintos adósságtól szabadulhatnak meg a felsőoktatásban tanuló édesanyák is, egy új szabály szerint ugyanis a 30 év alatti hallgatók teljes diákhitel-tartozását elengedi az állam, ha a tanulmányaik ideje alatt vagy a végzést követő két éven belül gyermeket vállalnak, illetve fogadnak örökbe. Hasonló támogatás ugyan eddig is volt a diákhiteleseknél, csak jóval szűkebb körben. Az elmúlt négy évben összesen hétezer anya több mint hatmilliárd forintnyi összértékű tartozását engedték el gyermekvállalás miatt.

Munkaügyek

Január 1-jétől módosult a munka törvénykönyve is, lehetővé téve, hogy a kisgyermekes szülők rugalmasabb feltételek mellett dolgozhassanak. Megduplázódott például az „apanapok” száma, ami azt jelenti, hogy a gyermekük születése után a férfiak az eddigi öt helyett tíz szabadnapot vehetnek ki, amit a születés időpontjától vagy örökbefogadás véglegesítésétől számított második hónap végéig vehetnek ki. Az apasági szabadság első öt napjára távolléti díj, a második öt napjára pedig a távolléti díj negyven százalékát. További változás, hogy a gyermek hároméves koráig mostantól minden munkavállaló kivehet negyvennégy munkanap szülői szabadságot. Erre az új szabadságfajtára a távolléti díj tíz százaléka jár. További segítség a kisgyerekeseknek, hogy a szülők kérésére a munkáltató köteles részmunkaidős lehetőséget biztosítani a dolgozóknak a gyermek négyéves koráig.

Új jogintézmény a gondozási szabadság is, melynek mértéke évente öt munkanap, és amit a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozók ápolására lehet igénybe venni.

Adózás

Január 1-től megszűnt az átalányadózás választásához kapcsolódó bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2022. évi vállalkozói bevételének összege meghaladja az éves minimálbér tízszeresét (24 millió forintot), kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetében pedig annak ötvenszeresét (120 millió forintot). Könnyebbséget jelent, hogy az átalányadózóknak idén már csak negyedévente kell járulékbevallást benyújtaniuk.

Támogatások

Döntött a kormány arról is, hogy az idei évben megszűnik a fizetési moratórium, amit 2020 tavaszán még a koronavírus-járvány idején vezettek be, és azóta többször is meghosszabbítottak. Azt ígérik ugyanakkor, hogy a moratóriumból kilépő ügyfelek havi törlesztő részlete nem fog emelkedni, ennek érdekében jogszabályban rögzítették, hogy meghosszabbítják a futamidőt. E hónaptól megszűnt az otthonfelújítási támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye is, de megmaradt a csok, a falusi csok, a babaváró hitel, a kamattámogatott csokhitel, a hitelelengedés, az áfa-visszatérítés és a lakásvásárlási illetékmentesség is.

Szerző: Csapó Alíz

Forrás: Magyar Hírlap. Foto: Bodnar Patricia