A kormánynak stratégiai célja, hogy a magyar felsőoktatás nemzetközi szinten is versenyképes legyen, márpedig ehhez arra van szükség, hogy hazánk a külföldi hallgatók körében is vonzó legyen – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Mahmut Özer török oktatási miniszterrel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a kormány 2010 óta nagy erőkkel dolgozik a felsőoktatás nemzetközi szintű modernizálásán, ennek eredményét pedig jól mutatja az is, hogy Magyarország a török diákok körében mára a 12. legnépszerűbb külföldi tanulási célponttá vált.

Aláhúzta, hogy idén több mint ezer török hallgató tanul hazánkban, tizenhat magyar egyetem rendelkezik török partnerekkel, közöttük folyamatos az oktatók és hallgatók cseréje, két intézményben működik turkológia szak, míg az Ankarai Egyetemen hungarológiát lehet tanulni.

Hozzátette: az együttműködést a tervek szerint kiterjesztik a középfokú oktatásra is, ami a szakképzés színvonalának javulását vonhatja maga után.

A felek felsőoktatási együttműködési megállapodást írtak alá a 2023–2025 időszakra vonatkozóan, és ennek keretében a kormány évi 150-ről 200-ra növeli a török hallgatóknak adható ösztöndíjas helyek számát, s a jelen kor kihívásaira reflektálva ebbe az orvosi és a nukleáris képzés területe is belekerül.

Szijjártó Péter stratégiai jelentőségűnek nevezte a magyar–török kapcsolatot, különösen napjainkban, az ukrajnai háború időszakában.

„Amikor minden szempontból bizonytalan környezet vesz minket körül, a kiszámítható partnerségnek és az erős regionális hatalommal rendelkező országokkal való megbízható együttműködésnek nagyon komoly jelentősége van” – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy Törökország volt eddig az egyetlen olyan ország, amely az ukrajnai gabonaszállítás újraindításáról szóló megállapodás tető alá hozásával „reménnyel kecsegtető lépéseket tudott tenni a béke irányába”.

A miniszter az Erasmus-üggyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy úgy látja, az Európai Bizottságban „a hungarofóbiának újabb tünetei kezdenek megjelenni”, az alapítványi tulajdonú magyar egyetemeknek szánt források felfüggesztését pedig „minden alapot nélkülöző, felháborító és visszautasítandó döntésnek” minősítette.

A horvátországi olajszállítások tranzitdíjainak tervezett radikális megemeléséről szólva elmondta, hogy átmeneti, három hónapra szóló megállapodást kötött a Mol ez ügyben, és remélhetőleg ezen idő alatt sikerül tisztességes megegyezésre jutni. Ha nem, akkor a kormány a kérdést európai síkra fogja terelni – hangsúlyozta.

Forrás és teljes cikk: Felvidek.ma

Kiemelt kép: MTI