Négy év szünet után március 10-én újra megtartják a Székely Szabadság Napját Marosvásárhelyen – közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Csak Székelyföld belső önrendelkezése biztosíthatja a területén élő állampolgárok teljes és tényleges egyenlőségét.
Az SZNT elnöke az MTI-hez is eljuttatott felhívásban emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a világjárvány miatt „alternatív megemlékezéseket” kellett kigondolni, ahol nem gyűlnek össze tömegek. A közösség tagjai azonban többször megfogalmazták az igényt egy tömeges megmozdulásra, melynek – mint írja – most eljött az ideje.
„Március tizedikén, 16 órakor gyűljünk össze a marosvásárhelyi Postaréten, és onnan vonuljunk, a hagyománynak megfelelően, a város főterére, a kormányhivatal elé. Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését”
– fogalmaz Izsák Balázs.
Az SZNT felkéri Székelyföld lakóit, aki teheti, legyen jelen a marosvásárhelyi rendezvényen, hogy békésen, méltósággal nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét. A magyar pártokat, civil szervezeteket, a magyar történelmi egyházak gyülekezeteit pedig arra kéri, hogy vegyenek részt az előkészületekben, ösztönözzék részvételre a székelyeket és egész Erdély magyarságát.
A nagyvilágban élő magyarok szervezeteihez azzal a kéréssel fordulnak, hogy március 10-én vonuljanak székely zászlókkal Románia külképviseletei elé, és fejezzék ki szolidaritásukat a székely autonómiamozgalommal.
„Fontos, hogy minél többen legyünk, hogy megértessük mindenkivel: sem fenyegetés, sem a jogsértő intézkedések változatlan fenntartása nem félemlít meg bennünket, a mi küzdelmünknek változatlanul a székely szabadság a tétje”
– hangsúlyozza a Izsák Balázs.
A 2022-es népszámlálás előzetes eredményeire emlékeztetve az SZNT elnöke rámutat: „tisztában vagyunk az erdélyi magyar nemzeti közösség drámai népességcsökkenésével”. De az olyan esetekre is felhívja a figyelmet, amikor „rosszul vagy egyáltalán nem működtek” a kisebbségi jogvédelem eszközei, mint például a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium kálváriája.
Az SZNT szerint a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a magyar orvosképzés ügye sem tekinthető megoldottnak, ahogy a szabad anyanyelvhasználat sem. Mint Izsák Balázs hangsúlyozza, az erdélyi magyar közösségnek erőt kell felmutatni, és több ezer tiltakozó nevében beadványt kell megfogalmazni Románia kormányához.
„Beadványban kérjük a kormányt, éljen a hatalom eszközével, amelynek révén az ország népességcsökkenését megállítja. Hozzon intézkedéseket, hogy a Romániából kitelepedett állampolgárok hazatérjenek” – fogalmaz az SZNT elnöke, hozzátéve: „amennyiben képtelen erre, akkor vegye tudomásul, hogy a székely közösség saját területén, Székelyföldön meg tudja ezt tenni a területi autonómia hatalmi eszközével”.
„Csak Székelyföld belső önrendelkezése biztosíthatja a területén élő állampolgárok teljes és tényleges egyenlőségét”
– hangsúlyozza Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke összegzésként rámutat arra, hogy a székelység csak a szabadság körülményei között, saját képességeivel, saját döntései alapján tud véget vetni a gazdasági hanyatlásnak és a hátrányos megkülönböztetésnek.
MTI
Fotó: szekelyfold.ma
