Az elmúlt napok szélsőségesen magyarellenes ukrán lépéseinek a sorába illik, hogy Szili Katalintól megtagadták a munkácsi várban lévő Petőfi szobor megkoszorúzásának a jogát. A miniszterelnöki megbízott kárpátaljai látogatása során az anyaország további támogatásáról biztosította nemzettestvéreinket.

Politikai atrocitással is felérő tett kísérte Szili Katalinnak a Magyar Kultúra Napjából Kárpátaljára vezető útját. Mint a helyi sajtó tudósításából kiderül, a miniszterelnöki megbízott meg szerette volna koszorúzni Petőfi Sándornak a munkácsi várban lévő szobrát, ám ezt a múzeum vezetősége mindenféle indoklás nélkül nem engedélyezte.

Ez beleillik az utóbbi napok eseménysorozatába, amikor magyar zászlókat és feliratokat távolítottak el a Munkácsi járásban, valamint azonnali hatállyal felbontották a magyar tannyelvű iskola köztiszteletben álló igazgatójának, Schink Istvánnak a munkaszerződését – fogalmazott az esemény nyomán Szili Katalin.

Szili Katalin a magyar kultúra napi programsorozat keretében megrendezett Beregszászi Értelmiségi Fórum 2023 – A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában című konferencián tartott vitaindító előadásában köszönetet mondott nemzettestvéreinknek a kiállásukért, a nyelvünk, identitásunk, kultúránk megőrzéséért tett erőfeszítéseikért.

Az utóbbi évek migrációs válsága, a koronavírus világjárvány és az orosz–ukrán háború kapcsán úgy fogalmazott, hogy mintha kizökkent volna az idő a világban. Ukrajna 2017 szeptemberében kötött társulási megállapodást az Európai Unióval. Azonban ezt követően egy sor olyan jogszabály látott napvilágot, amely egyre szűkíti az országban élő nemzeti kisebbségek jogait, beleértve a legutóbb elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvényt – emlékeztetett a miniszterelnöki megbízott.

Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos előadásában kiemelte, hogy az Ukrajnában dúló háború miatt a kárpátaljai a legveszélyeztetettebb közösség. Szavai szerint az új kijevi nemzeti kisebbségi törvény visszalépést jelent a korábbi jogszabályhoz képest, fő célja pedig a közösségek beépítése a többségi társadalomba.

Forrás: Magyar Hírlap

Fotó: Nemes János / MTI