Merkel és Hollande beismerték, hogy a minszki egyezmények csak időhúzásra szolgáltak, hogy Ukrajna felkészülhessen. Hogy mire? A háborúra, nyilván – írja Sebes Gábor a közösségi médiában.
Ez a beismerés fel sem kavarta az állóvizet. Pedig fel kell tenni a kérdést: ugyan ki hatalmazta fel az EU két legnagyobb hatalmának a vezetőit, hogy háborút készítsenek elő Európában, és nem Európa, hanem Amerika érdekében? A pártjaik, a parlamentjeik nem, a lakosságuk sem.
A háború nélkül az európai gazdaság továbbra is élvezhetné az olcsó energia előnyeit, alacsonyabb lenne az infláció, jóval kevesebbet kellene fegyverkezésre költeni, és nem merülne fel sem az eszkaláció, sem az évtizedekre befagyott konfliktus veszélye.
Miért engedtek mégis Amerikának?!
És ne legyenek kétségeink, aligha ez volt a legelső és a legutolsó eset, hogy a színfalak mögött, a választott testületeket kizárva hoznak döntéseket a sorsunkról. Vajon abban is megállapodtak már, hogy ha Kínával kirobban a konfliktus, a NATO egységét akár katonai erővel is biztosítják? Csak hogy egy példát felhozzak. Pedig Tajvan nem NATO-tag.
Amerikában már jogi és – mondjuk így, kreatív választási – eszközökkel biztosítják, hogy „megfelelő” elnök és képviselők üljenek hatalmi pozíciókban. És ami Amerikában megvalósult, mindig átjött előbb-utóbb Európába.
Kiemelt kép: Facebook
