Az eddigi legizgalmasabb Trianon-film került tavaly év végén a mozikba. Új módszerekkel mutatja be a több mint száz évvel ezelőtti eseményeket, ráadásul eddig nem közölt adatokkal is szolgál. A Béke – A nemzetek felett január 31-én 20.48-kor debütál a Duna TV-n.

A dokumentumok mellett rekonstruált részletekkel is szolgált a Béke – A nemzetek felett című produkció, amelyet gyártója, a Megafilm 2022 végén mutatott be a mozikban. A dokumentum-játékfilm archív felvételekkel, játékfilmes elemekkel, valamint magyar és francia történészek segítségével tárja fel azokat az akkori belpolitikai és külpolitikai körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek.

Egyebek mellett olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mi történt a Franciaországba látogató magyar tárgyalódelegációval 1920. január 7-e után, vagy arra: az események hogyan jutottak el odáig, hogy a szerződést a felek 1920. június 4-én aláírják.

A különféle történelmi értelmezések különféle nézőpontok és érdekek alapján állítják be a történelmi tényeket. Aki tisztán szeretne látni, annak érdemes eljutnia a történelmi értelmezések esetlegességétől a valóság bizonyosságáig. A Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm ezen az úton vezeti végig a nézőt az 1920-as trianoni békeszerződést megelőző és az azt formáló események rekonstruálásával, az archív felvételek beidézésével és a történész szakértők megszólalásával.

A filmben is megszólaló Máthé Áron történész szerint gazdasági és katonai nyomás kényszerítette hazánkat arra, hogy aláírja a békefeltételeket. Előbbi esetében a történész kiemelte az antanthatalmak blokádját, amelyet nemcsak a háború alatt, de a fegyverszünet után is fenntartottak. Mai német történészek becslése szerint ebben az időben nagyjából egymillió német vesztette életét a háborút követő éhezés miatt. Arányaiban Magyarországon is hasonló volt a helyzet.
Magyarországon a Károlyi Mihály nevével fémjelzett baloldali rezsim 1918 őrszén meg sem próbálta védeni a határokat. A Tanácsköztársaság már kísérletet tett erre, ám ez nem sikerült. 1919 augusztusára nem maradt ütőképes katonai erőnk. Ájultan hevert az ország. A film bemutatja és átélhetővé teszi, hogy mi is történt annak idején.

A nézők beleláthatnak a békedelegáció tagjainak pokoli dilemmájába, hiszen mire meghívást kaptak Párizsba, már minden eldőlt, a nagyhatalmak maguk közt már meghúzták a csehszlovák–román–szerb határt. A magyar delegáció ezzel Párizsban szembesült. Ennek ellenére megpróbálták a lehetetlent, és ezt mi nem értékeljük eléggé.

Határainkon túl még ma is nagyon sok magyar él. A mozifilm egyrészt abban segíthet, hogy a fiatalság ezt megértse, az alkotás azonban az identitástudat erősödését is szolgálja – hangsúlyozta Helmeczy Dorottya, a film producere.