Tőkés László református püspök „Királyhágó-melléki evangéliumi üzenet – az új esztendőben” című leveléről ír Dr. Békefy Lajos a Felvidék.ma portálon, melyet a püspök 2023. január 16-i dátummal bocsátott ki. Ezt szemlézzük.

Békefy többek között így fogalmaz: Erdély és egész Románia újkori történetének nagy 1989. évi fordulatát hozó akkori prófétai hangja visszhangzott lelkemben az üzenet olvasása közben. A két és féloldalas, elemző, visszatekintő és prófétai hangvétellel előre is tekintő üzenetnek most csak az előretekintő részével foglalkozom, illetve – Tőkés püspök úr előzetes engedélyével – idézem a levél egy részét.

Azokban a próféciás napokban megszólalt és személyes, évek óta rendíthetetlen ellenállásával, templomos protestálásával a romlott hatalom és a megrontott egyházi viszonyok ellen tiltakozó Tőkés László ezen leveléből is napnál világosabb a megszólalás oka.

Ez pedig a mély és őszinte történelmi szembesítésre késztető, sőt kényszerítő kérdés: az 1989. december 28-án kibocsátott Szilágycsehi felhívás célkitűzéseként „sikerült-e, s ha igen, milyen mértékben sikerült véghezvinnünk a – belső – egyházi rendszerváltozást?

Képesek voltunk-e jó kovászként Isten Igéjét és akaratát érvényesíteni a világban vagy pedig inkább a világ és a világi politika hódított teret és érvényesült Krisztus egyházában? Más szóval és mindent egybevetve: hívek maradtunk-e Temesvár szelleméhez, szabadító és megújító örökségéhez?”.

Hogyha élni akarunk…

A temesvári prófétás idők után jó három évtizeddel a nagyváradi prófétai szó, üzenet a levél végkicsengéseként józan valóságérzékkel és Istenre figyelő lelkülettel nem ragad meg a „rovott múlt” tehertételeinek taglalásánál, hanem igazi prófétai irányvétellel és látásmóddal a jövő felé fordul. Hiszen most már csak a jövőnek van tétje magyarságunk és egyházaink megmaradása szempontjából Erdélyben, Királyhágó-melléken, Romániában. Legyen hát ismertté minél több magyar előtt a Kárpát-medencében és a nagyvilágban a bibliai kritériumoknak megfelelő váradi üzenet, ezért Tőkés László levelének záró mondatait ide másolom.

Indítson minél többünket őszinte önvizsgálatra, fordítsa figyelmünket, alkotó energiáinkat az „ahogy lehet és az, amit lehet” cselekvés irányába, mert sok tekintetben a 24. órában vagyunk.

„Hogyha élni akarunk, a hatalom és a pártpolitika, a többségi elnyomás és a kisebbségi opportunizmus nyűgétől meg kell szabadulnunk. Egyedül Krisztusra szabad hallgatnunk és néki szolgálnunk. Ebben a meggyőződésben és törekvésben mindnyájan, még az ellenséges módon egymással szemben álló táborok is egymásra találhatnak és megegyezhetnek. Ezt követeli meg erdélyi magyarságunk java és érdeke.

A pusztai vándorláshoz fogható, jelenkori viszontagságaink közepette az Úr parancsolatának engedelmeskedjünk: „Ne legyenek idegen isteneid én előttem!” (2Móz 20,3). „A világ minden országával és azok dicsőségével” kecsegtető globalista világhatalom ördögi kísértésével pedig Krisztus Urunk szavát szegezzük szembe: „Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj!” (Mt 4,8-10)”.

Forrás és teljes cikk: Felvidek.ma

Kiemelt kép: MTI