A hét eleji törökországi katasztrófa után néhány nappal felkérték a romániai prefektusokat, hogy készíttessenek jegyzéket a földrengésveszélyes épületekről. Amúgy ezeket az épületeket a megyei sürgősségi felügyelőségek tartják nyilván és a megyei önkormányzatok tudomására hozzák minden év szeptemberében. Idén pályázni is lehetett a fejlesztési minisztériumnál ezek megerősítésére, de az első, csaknem kétszáz nyertes között nincs egyetlen Maros, Hargita és Kovászna megyei épület sem…

A minisztériumot vezető Cseke Attila arról számolt be, hogy 262 millió euró értékben 162 közintézmény – iskola, egészségügyi intézmény, hivatal – székházának földrengésvédelmi és energetikai felújítását végzik el, húsz másik – 179 millió euró értékű – projekt pedig 76 társasház megerősítésére vonatkozik. Az épületek nagy része Bukarestben található, Maros, Hargita és Kovászna megyékből egyetlen épület sem szerepel a listán. A földrengésveszélyes épületek nyilvántartása a megyei sürgősségi felügyelőségek feladatai közé tartozik. Minden év szeptemberében a megyei képviselő-testületek elfogadják az éves katasztrófavédelmi tervet, amelyben külön fejezet van a földrengésveszélyre vonatkozóan. Maros megye: vannak földrengésveszélyesebb vidékek.

A Maros megyei önkormányzat – amúgy jól átlátható – honlapján könnyen megtaláltuk a tavaly szeptemberi határozatot, amelyben az áll, hogy Maros megyében a Kis- és Nagy-Küküllő környéki településeken előfordulhat földrengés, akár 4–6-os magnitúdójú is. A határozatban 45 olyan épület szerepel, közöttük iskola, tömbház, templom, kultúrotthon és orvosi rendelő, amelyek egy nagyobb földrengés esetében veszélybe kerülhetnek. Hét épület esetében végezték el a szakértői felmérést, ezek között van négy tömbházlakás Marosvásárhelyen, de a nyárádszentannai református templom és két dicsőszentmártoni épület is. A bővebb listán több vidéki iskola, orvosi rendelő, templom és lakóház is megtalálható.

Hargita megye: néhány sorban elintézve A Hargita Megyei Tanács honlapján külön művészet megkeresni egy határozattervezetet. Ha mégis megtaláltuk, akkor nehézséget jelenthet a tanulmányozása. Például a katasztrófavédelmi intézkedéseket tartalmazó határozattervezet egy 188 oldalas, beszkennelt szöveg, ami nehezen átlátható. Ebben mindössze 14 sor van a földrengésveszélyről, amelyből az derül ki, hogy Hargita megye 80 százaléka E besorolásban van, a többi pedig D és F besorolásban. De hogy mit is jelent ez, azt nem tudjuk meg. A Hargita megyei veszélyeztettet épületekre vonatkozó adatokat elkértük a megyei sürgősségi felügyelőségtől, ennek sajtószóvivője, Alina Ciobotariu azt nyilatkozta a Székelyhonnak, hogy a helyhatóságoktól bekért kimutatás szerint Hargita megyében nincs egyetlen egy földrengésveszélyes épület sem.

Kovászna megye: minisztériumi látókörben Kovászna megyében pár évvel ezelőtt szerepelt egy lakóház a fejlesztési minisztérium jegyzékén mint földrengésveszélyes épület, amely esetében szakértői véleményezést rendeltek el, de azt nem tudni, hogy került-e pénz erre, illetve megerősítették-e. Kovászna Megye Tanácsának honlapján noha jól átláthatók és tanulmányozhatók az elfogadott határozattervezetek, sem a 2022-es, sem a 2021-es augusztus-decemberi határozatok között nem találtuk meg az éves katasztrófavédelmi intézkedések elfogadásáról szóló döntést, így az esetleges veszélyeztetett épületek jegyzékét sem.

Forrás: Szekelyhon.ro

Szerző:  Simon Virág

Kép: Bíró Blanka (A képen is látható piros ponttal kell jelezni, ha egy épület földrengésveszélyes.)