Bár a most kirobbant, diákokat és szülőket egyaránt felzaklató pedofil/efebofíl botrány kapcsán mind az elkövető, mind a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter úgy nyilatkozott, hogyha egy 18 éven felüli felnőtt egy 15-19 év közötti fiatallal létesít kölcsönös beleegyezésen alapuló viszonyt, az a magyar jog szerint nem büntethető, Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint nem csak a tizennégy év alatti gyermekek kapcsán lehetséges a szexuális bűncselekmény megvalósítása.
Mint korábban megírtuk, a budapesti tanártüntetések egyik szervezőjéről korábban kiderült, hogy egy tizenöt éves fiúval „kavar” és az óbudai Krúdy Gyula Angol-Magyar Két Tanítási nyelvű Általános Iskola alsós diákjainak tartott szexuális felvilágosítást és a szülők szerint az azonos neműek nemi életével traktálta a kicsiket. Az etika órákon az LMBTQ-aktivista a PestiSrácok cikke szerint kizárólag az azonos neműek szexuális életéről mesélt a gyermekeknek. Az azóta kirúgott pedagógiai asszisztens újonnan feltöltött Instagram-videójában kiáll korábbi álláspontja mellett, és nem hajlandó önkritikát gyakorolni.
A törvény külön figyelmet szentel a 14 éven felüli kiskorúak védelmére, nem csak a tizennégy év alatti gyermekek kapcsán lehetséges a szexuális bűncselekmény megvalósítása – – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet kérdésére ifj. Lomnici Zoltán, miután az óbudai Krúdy Gyula Angol–Magyar Két Tanítási nyelvű Általános Iskola pedagógiai asszisztense bevallotta, hogy egy 15 éves fiúval „kavar”. A közel 40 éves Bite Zsolt LMBTQ-aktivista ugyanakkor állította: ez nem pedofília, hanem efebofília, mivel a vonatkozó jogszabályok szerint hazánkban csak az számít bűntettnek, ha 14 éven aluli személlyel létesít szexuális kapcsolatot.
Az alkotmányjogász tájékoztatása szerint azontúl, hogy az a 18. életévét betöltött személy, aki 14. életévét be nem töltött személlyel – akár annak beleegyezésével is – szexuális cselekményt végez, szexuális visszaélést követ el, a konkrét esetben a szexuális visszaélés egy másik tényállása merülhet fel, mellyel kapcsolatban a Btk. a következőképpen rendelkezik:
az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egyértelmű tehát, hogy a törvény külön figyelmet szentel a tizennegyedik életévüket betöltött kiskorú személyek védelmére, így nem csak a tizennégy év alattiak kapcsán lehetséges a bűncselekmény megvalósítása – rögzítette a Századvég jogi szakértője.
A magyar büntetőjogi szabályozás megfelelő szakasza – folytatta – a 2011/93/EU parlamenti és tanácsi irányelv, illetve a 2007-es Lanzarote egyezmény rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba. A két nemzetközi jogforrás kifejezetten nevesíti a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélés olyan eseteit, ahol „bizalmi, fennhatósági vagy befolyásolási viszonnyal” való visszaélés valósul meg, illetve amikor „visszaélnek a gyermek különösen kiszolgáltatott helyzetével, főként valamilyen mentális vagy testi fogyatékosság vagy függőségi helyzet miatt”.
– A magyar büntetőtörvény indoklása úgy fogalmaz, hogy a hatalmi vagy befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely kívül esik a törvényben konkrétan nevesített meghatározásokon, mint a hozzátartozói, nevelői minőség, azonban hasonló jellegű személyes vagy függelmi viszony keletkeztetésére alkalmas.
A büntetőjogi felelősség megállapításához a bíróságnak két elemet kell vizsgálnia és az eset konkrétumaival összefüggésben értékelnie: a gyermekkel szemben mennyiben állt fenn hatalmi vagy egyéb befolyási helyzet, illetve megvalósult-e az ezzel való visszaélés
– magyarázta. Ifj. Lomnici Zoltán szerint kiemelendő, hogy az irányadó joggyakorlat „vékony jégre való tévedésként” kezeli a szexuális visszaélés esetét, hiszen ennek megvalósulásához sem erőszakot, sem kényszerítést (fenyegetést) nem kell alkalmazni (mivel ezeket külön tényállás már rendezi), így a felmerült eset részletes és teljes körű vizsgálata indokolt a szexuális visszaélés jogszerű megállapításához.
Éppen ezért ilyen esetben vizsgálni kell a megismerkedés, és az első, valamint a további szexuális együttlétek létrejöttének körülményeit, továbbá azt, hogy ki kezdeményezett és milyen érzelmek alakultak ki e cselekmény okán az érintettekben. Az ilyen típusú ügyekben továbbá rendőrségi feljelentés is tehető, valamint az elkövető ellen etikai eljárás is kezdeményezhető
– fejtette ki.
Borítókép: Bite Zsolt (Forrás: Facebook)
