A Koszovóról szóló európai rendezési javaslat ellen tiltakoztak szerda este a szerb fővárosban. A demonstráció résztvevői az elnököt életveszélyesen megfenyegették. Aleksandar Vucic késő esti televíziós interjújában nyugalomra intett, a külügyminiszter szerint pedig puccskísérlet volt Belgrádban. A tét nem kicsi, ahogy a koszovói miniszterelnök is fogalmazott, a francia-német javaslat gyakorlatilag Koszovó függetlenségének az elismerését jelentené.
A V4NA beszámolója szerint a tiltakozók azt kifogásolták, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök elfogadta, hogy az eredetileg francia-német rendezési javaslat alapján folytassa a párbeszédet a továbbiakban Belgrád és Pristina. A tüntetést a szélsőjobboldali Narodna Patrola, azaz Nemzeti Őrjárat elnevezésű szervezet kezdeményezte. A résztvevők a szerb mellett orosz nemzeti zászlót lobogtattak. A szervezők nevében Damjan Knezevic elmondta: a Vucic-féle Szerb Haladó Párt tagjai nem nevezhetik magukat szerbeknek, a francia-német javaslat helyett pedig inkább az orosz megoldást támogatják. Azt is követelték, hogy Aleksandar Vucic mondjon le, vagy változtasson a Koszovó-politikáján. Sőt, sajtójelentések szerint, életveszélyesen megfenyegették az államfőt.
A demonstráció résztvevőit a csendőrség akadályozta meg abban, hogy behatoljanak a köztársasági elnöki hivatalba. Ezt megelőzően a tüntetők lebontották az épületet védő kerítés egy részét. A rendbontás szervezői azzal a szándékkal vonultak az elnöki hivatal főbejáratához, hogy átadják követeléseiket Aleksandar Vucic államfőnek. Ezen elvárások között a legfőbb az volt, hogy az ország szakítsa meg a párbeszédet Koszovóval.
Fegyvereket is lefoglaltak
A szerb belügyminisztérium közleménye szerint már délután fegyvert foglaltak le az egyenruhások két személytől a Vajdaság területén. A gyanú szerint ők is az esti tüntetésre igyekeztek. Az említett személyeknél távcsöves puskát és lőszert is találtak. Az előállítottak a Narodna Patrola tagjai voltak – ismerte el a szervezet a Telegram csatornáján.
A demonstrációt követően a szerb államfő is megszólalt. Vucic késő este úgy fogalmazott: Szerbia nem ül fel a provokációknak, érkezzen az akár keletről, akár nyugatról. Az állam békét és nyugalmat akar garantálni a lakosainak.
“Az állam nem fogja megengedni, hogy gengszterek és szélsőségesek bármilyen külső, nyugati vagy keleti segítséggel fenyegessék az alkotmányos rendet” – mondta Vucic.
A szerb elnök hozzátette: legalább négy parlamenti párt támogatta a tüntetés szervezőit, s azok képviselői a demonstráción is részt vettek.
„Tudták, mit csinálnak, minden el volt tervezve” – mondta az államfő.
Szerda este puccsra és erőszakos hatalomátvételre készültek Belgrádban – így értékelte az eseményeket Ivica Dacic. A szerb külügyminiszter szerint nyilvánvaló, hogy államcsíny-kísérletet készítettek elő a demonstráció szervezői.
A francia-német gyakorlatilag Koszovó függetlenségének az elismerését jelenti
A francia-német javaslat nem jelent végleges megoldást a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezésére, viszont gyakorlatilag Koszovó függetlenségének az elismerését foglalja magában – közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök csütörtökön, annak kapcsán, hogy országa pénteken ünnepli függetlensége kikiáltásának tizenötödik évfordulóját.
A Klan Kosova pristinai televízió internetes oldalának beszámolója szerint a 11 pontból álló, nyilvánosságra eddig nem hozott javaslat ugyan nem végleges, ám mindenképpen kötelező érvényű. Hozzátette: a javaslatot Pristina alapvetően elfogadhatónak tartja, ugyanakkor feltétlenül tárgyalni kell még a részleteiről, vannak pontjai, amelyeket még pontosítani kell, különösen azokat a részeket, amelyek a gyakorlati megvalósításról, a nemzetközi garanciákról, valamint a megvalósítandó feladatok időbeli sorrendjéről szólnak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd kezdődött a kapcsolat rendezéséről, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg. Koszovó függetlenségét a világ több mint száz országa elismeri, de Oroszország és Kína nem, valamint az Európai Unió 27 tagállama közül öt – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus – szerint sem önálló állam.
A francia-német megoldási javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe, Koszovó pedig köteles megalapítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amely nagyobb autonómiát biztosítana az ország északi részén élő szerb kisebbség számára.
Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának 95 százaléka albán nemzetiségű, az ország északi részén, tömbben mintegy ötvenezer, az ország többi vidékén pedig további ötvenezer szerb él – írja az MTI.
A szerbek a rendezést támogatják, Koszovó függetlenségének elfogadását nem
A szerbiai lakosság több mint fele kész támogatni a koszovói helyzet rendezésére vonatkozó francia–német javaslatot. A Faktor Plus közvélemény-kutató cég felmérése szerint 57 százalék véli úgy, hogy el kell fogadni a dokumentumot, de csak azzal a feltétellel, ha kihúzzák belőle Koszovó formális elismerését, és támogatását az ENSZ-be való felvétel kapcsán. A megkérdezettek 33 százaléka nem támogatja a javaslat semmilyen formáját – írja a V4NA.com.
A téma a lakosságot is megosztja, ez derült ki a Faktor Plus felméréséből. A közvélemény-kutatás ugyanakkor rámutat, csak minden ötödik személy van tisztában azzal, pontosan mit is tartalmaz a dokumentum. Vladimir Pejic, a Faktor Plus vezetője ennek kapcsán azt mondta, bár Koszovó nem a legfontosabb téma az emberek mindennapjaiban, de ha valamilyen konfliktusra kerül ott sor, akkor a figyelem középpontjába kerül. Hozzátette: a szerbiai lakosság elkötelezett a helyzet rendezése és a Pristinával való viszony normalizálása kapcsán, és tisztában van azzal, hogy a téma mekkora feladatot ró az államvezetésre. Koszovó függetlenségének elfogadását azonban nem támogatják a megkérdezettek. A felmérés szerint a válaszadók 80 százaléka ellenzi az ötök javaslatát, amennyiben az Koszovó függetlenségének elfogadását vagy nemzetközi szervezetekbe való belépését jelentené. Ezt a feltételt mindössze 9 százalék látja csak elfogadhatónak, 11 százalék pedig talánnal válaszolt.
Civilek.info / V4NA / MTI
Fotó: V4NA.com
