A Századvég kutatásai azt mutatják, hogy csak néhány ország szeretné követni a föderalista irányt Európában, és sokkal több olyan tagállam van, amely inkább azt szeretné, ha jobban ellenőrzése alatt tarthatná Brüsszelt, nem pedig fordítva – mondta a Századvég vezető elemzője a The Bold Truth About Hungary című videóblogban.
Sümeghi Lóránt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Youtube-on is elérhető podcastjában bemutatta a Századvég átfogó közvélemény-kutatását, amelyet az elmúlt hét évben Európa-szerte végeztek mintegy 38 000 megkérdezett részvételével. Az elemző azt mondta: sokat halljuk a fősodratú médiában, illetve a nyugati politikai retorikában, hogy az Európai Uniónak a föderalista irányba kell elmozdulnia, és hogy ezt szeretnék az európai polgárok. Ez azonban nem igaz, és a saját kutatásaik megállapításai teljesen szembemennek azzal a vélekedéssel, amelyet manapság a fősodratú médiumok próbálnak meg bemutatni.
Ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg a szankciós politika tekintetében is. Az országok többsége nincs megelégedve Brüsszel szankciós politikájának eredményével. És ez szembemegy a mesterséges narratívák, illetve főként a brüsszeli politikusok által terjesztett közvéleménnyel is – fogalmazott. A kutató a blogban szembeállította a magyar kormány politikáját az Egyesül Államokból érkező woke-kultúrával, megjegyezve, hogy sok ország, az országok többsége, osztja azt a véleményt, hogy a 10 évnél fiatalabb gyermekeket nem szabad kitenni az LMBTQ-propagandának, nem szabad őket szexuális felvilágosításban részesíteni, illetve nem szabad olyan módon megreformálni az oktatási rendszert, mely lehetővé teszi a nyugati társadalomban jelentkező ilyen fajta új hullámok és új jelenségek meggyökerezését.
Úgy gondolom, kimondhatjuk, hogy a család fontosságának egész kérdésköre – és hozzá kell tennem, hogy ez kapcsolódik a keresztény kultúra és hagyományaink megőrzésének kérdéséhez is – azt követően jelent meg különösen teljes jelentőségében, hogy 2015-ben Európát elérte a migrációs válság – mondta. Hangsúlyozta: ekkor szembesültek az európai polgárok és az európai politikusok a demográfia, illetve az európai csökkenő demográfiai trendek veszélyének problémájával. A kutatásaik rámutatnak arra, hogy a magyar kormány álláspontja sokkal népszerűbb az európai polgárok körében, mint ahogy azt Brüsszelben beállítják. Az orosz-ukrán háború kapcsán Sümeghi Lóránt azt mondta: kezdetben az európai kontinens egységesnek látszott abban, hogy meg kell védeni azt az ideológiát – legyen az bármi is -, melyet szerintük védelmezni kell. És a brüsszeli retorika rendkívül agresszív volt. Szilárdan kiálltak amellett, hogy cselekedni kell és nagyon kemény szankciókat kell bevezetni Oroszországgal szemben – fogalmazott.
A Vasarnap. hu teljes cikke itt olvasható.
Kép: Youtube