Három magyar filmes nemzedék is megjelenik az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale), ami nagyban segíti az új alkotások nemzetközi terjesztését – mondta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) igazgatóságának elnöke pénteken Berlinben a fesztivál legnagyobb szakmai kisérőrendezvényén, a European Film Market (EFM) filmipari vásáron.
Káel Csaba a közmédiának nyilatkozva rámutatott: a Berlinalét ugyan sokan ismerik, de kevesebben tudják, hogy a német fővárosban a fesztivállal együtt egy „nagyon komoly filmvásárt” is rendeznek, amelyen koprodukciós és terjesztő cégek keresik a kapcsolatot a filmek gyártóival.
AZ NFI IS VISSZATÉRŐ RÉSZTVEVŐ, ÉVRŐL-ÉVRE BEMUTATJÁK A FRISS ÉS A MÉG KÉSZÜLŐ ALKOTÁSOKAT, ÉS ÉRTÉKESÍTIK IS A FILMEKET.
A munka sikeréhez hozzájárul, hogy az idei, 73. Berlinalén három magyar filmes generáció is megjelenik a fesztivál programjában.
AZ IDŐSEBB NEMZEDÉKET FEHÉR GYÖRGY SZÜRKÜLET CÍMŰ ALKOTÁSA KÉPVISELI, AMELYNEK FELÚJÍTOTT VÁLTOZATÁT A KLASSZIKUS FILMEKET FELVONULTATÓ SZEKCIÓBAN (BERLINALE CLASSICS) MUTATJÁK BE.
Ez „a laborunk és az archívumunk munkáját is dicséri” – emelte ki Káel Csaba.
A LEGFIATALABB NEMZEDÉKET ERHARDT DOMONKOS SZEMEM SARKA CÍMŰ ANIMÁCIÓS RÖVIDFILMJE KÉPVISELI. AZ NFI TÁMOGATÁSÁVAL A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM (MOME) ANIMÁCIÓ SZAKÁN KÉSZÜLT ALKOTÁST A FIATALOKNAK SZÓLÓ FILMEKET BEMUTATÓ GENERATION 14+ SZEKCIÓBA KERÜLT BE, VILÁGPREMIERJÉT A BERLINALÉN TARTJÁK.
Éppen első nagyjátékfilmjük pénteki világpremierjére készült a harmadik nemzedéket képviselő magyar rendezőpáros, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta is, amikor a közmédia stábja elérte őket a fesztivál központjában, a Berlinale Palastnál. Mint mondták, nagy az érdeklődés Műanyag égbolt című animációs sci-fijük iránt, ezt jelzi, hogy minden vetítésre elkeltek a jegyek.
Az NFI, a Szlovák Audiovizuális Alap és az Európa Tanács Eurimages programjának támogatásával készült film a disztópikus, negatív, szörnyű és félelmetes jövőben, a Föld élővilágának összeomlása utáni időkben játszódik Budapesten, ahol már csak a címben szereplő műanyag égbolt alatt lehet élni.
Azt a kérdést próbáltuk feltenni, hogy mi a fontos, az élet vagy az emberi túlélés
– mondta Szabó Sarolta, kiemelve, hogy szándékuk szerint a film „provokálja” a nézőt.
Nem akartunk didaktikus filmet készíteni arról, hogy hová vezet, amit teszünk a bolygóval, hanem onnan szeretnénk kiindulni, hogy mindez már meg is történt – mondta.
Forrás: NFI
A Magyarországon március 30-tól látható alkotás „hibrid”, átmenet az élőszereplős és az animációs film között – tette hozzá Bánóczki Tibor. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett rotoszkóp technikát alkalmazták, vagyis a jeleneteket színészekkel vették fel, majd a gyártási folyamat során minden egyes képkocát átrajzoltak, a hátteret pedig 3D animációs technikával készítették el – fejtette ki a társrendező.
A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét
2017-BEN ENYEDI ILDIKÓ NYERTE EL TESTRŐL ÉS LÉLEKRŐL CÍMŰ ALKOTÁSÁVAL, 2021-BEN PEDIG NAGY DÉNES A TERMÉSZETES FÉNY CÍMŰ MUNKÁJÁVAL ELNYERTE A LEGJOBB RENDEZÉSÉRT JÁRÓ EZÜST MEDVE-DÍJAT.
A február 26-ig tartó szemlén valamennyi szekciót együttvéve 67 országból 283 alkotást mutatnak be.
Forrás és teljes cikk: Origo
Kiemelt kép: MTI
