Orbán Viktor miniszterelnök a földrengés utáni törökországi mentés hőseit köszöntötte szombaton, a budapesti Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében.

Orbán Viktor a törökországi mentés hőseit köszöntötte

„Bajban derül ki, kire lehet számítani, ránk, magyarokra lehet számítani” – jelentette ki a kormányfő.

Elmondta: százhatvanhét magyar, hivatásos és önkéntes vett részt a pusztító erejű szíriai és törökországi földrengés utáni mentésben, amelyben a legkevesebb 44 ezer ember vesztette életét. Életük kockáztatásával harmincöt embert mentettek ki a romok alól – mutatott rá.

A mentők közül többen meghívást kaptak az érvértékelő beszédre is, őket Orbán Viktor és a jelenlévők is tapssal köszöntötték.

Soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon

Egymillió ember állt munkába, soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar gazdaság háromszorosára növekedett, és már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt.

Orbán Viktor szerint „Brüsszelt megvető bátorsággal” újjászervezték a magyar államot, és az akadékoskodókat félretolva felépítettek egy új magyar gazdaságot is, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a maga számítását.

„Fáradságos tíz év volt, izzadtunk is rendesen, térd, könyök lehorzsolva, vízhólyag is akadt jó néhány, de úgy éreztük, megérte” – mondta a miniszterelnök.

„Ha az ellenfeledet nézed, ne a számuk, hanem a képességük alapján ítéld meg őket”

A baloldalnak azt kellene megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: a győzelemhez szív kell, nem elég a szerencse.

Orbán Viktor a választásról szólva azt mondta: az egész baloldal összefogott a kormánypártok ellen, „Brüsszel megpróbálta kiszárítani a kincstárat, Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide Amerikából négymilliárd forintnyi dollárt, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözni ránk.”

„Pórul jártak, ezt megint elkalibrálták… Nem kicsit, nagyon” – folytatta a miniszterelnök, majd hozzátette: még rá is fognak fizetni.

A világ a vadnyugat felé vette az irányt

A rendszerváltás óta eltelt 32 évből a legnehezebbnek ítélte a 2022-es évet Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő azt mondta, a koronavírus-járvány után a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átlépett a háború éveibe. Minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is, a világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt – jelentette ki.

Orbán Viktor szerint valójában 2020 márciusa óta, vagyis lassan három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, és ebből könnyen lehet négy, de akár öt év is.

Hozzátette: amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolni. Ez vitte el az áprilisi választás utáni hónapokat – mondta a miniszterelnök.

Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta

Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő leszögezte: „ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz-ukrán háborúból ki kell maradni”.

Ugyanakkor felvetette, hogy „helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból”. Helyes, sőt egyedül ez a helyes – jelentette ki Orbán Viktor.

Marad a családpolitika, a munkaalapú gazdaság és a rezsivédelem

Marad a családpolitika, marad a munkaalapú gazdaság, marad a nyugdíjasokkal kötött megállapodás és vele a tizenharmadik havi nyugdíj, és marad a rezsivédelem is – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök leszögezte: a magyar kézbe vett stratégiai ágazatokat, a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart a kormány magyar kézben tudja tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is „visszamagyarosítjuk”.

Marad a vidéknek tett ígéret is, „soha nem látott fejlesztéseket indítunk be, annyi pénzt biztosítunk, amennyit még nem látott a magyar vidék” – mondta Orbán Viktor.

Jelezte, marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. A „Győr-Szombathely-Veszprém ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszöget” – fogalmazott.

Hozzátette: ehhez energia kell, sok energia, annyi, amennyi még sohasem kellett Magyarországon, ezért erőműveket és vezetékrendszereket fognak építeni „akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni”.

„Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”

Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de a magyarok már adták – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő beszédében hangsúlyozta: „mi itt élünk”, és a háború a szomszéd ország földjén zajlik.

Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban – szögezte le a miniszterelnök.

A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: „több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”.

A különbség az eszközökben van

Életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

A kormányfő azt mondta: a mi békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.

A különbség az eszközökben van: a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal – hangsúlyozta. Hozzátette, a mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv: életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.

Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le – fogalmazott.

A kormányfő leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, túlságosan a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, és nem háborús szövetség, háborús koalíció. A NATO-tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, és a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot – mondta.

Jó barát után présember

Egyre durvább és kíméletlenebb hangnemre számít Magyarországgal szemben Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt mondta, az ukrán-orosz háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz.

A miniszterelnök szombaton, Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében leszögezte, fel kell készülni provokációkra, sértegetésekre, fenyegetésekre és zsarolásokra.

A politikus értékelése szerint „már régen túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorláson”.

Hozzátette: Joe Biden amerikai elnök a jó barát helyett „egy présembert, press mant” küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlük egy csatlakozó nyilatkozatot.

Forrás: demokrata.hu

Nyitó kép: MTI/Koszticsák Szilárd