Az EU a jogállamiság homályos fogalmát használja politikai zsarolásra, a fő célkitűzés a genderfront terén való áttörés – véli az MCC oktatója Veszprémy László Bernát.

A hazánkkal szembeni EU-s jogállamisági eljárásról tartott előadást az MCC-ben Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok központjának vezetője. Mint bevezetőjében kifejtette, az ember sokat hall a jogról, az európai értékekről, korrupcióról, a kisebbségvédelemről és a pénzről, de kevesen látják át, miről is szól a folyamat. Az MCC-ben nincsen eltörléskultúra, itt bármit lehet mondani – jelezte előre az oktató.

Egyelőre nem tudhatjuk, mik zajlanak a tárgyalásokon, zárt ajtók mögött, de tudjuk, hogy most egy újabb vörös vonalat léptek át az Erasmus-támogatás berekesztésével. Ez egy nagyon magas szintű, komoly lépés volt, amit Ballester inkább nevezne vendettának és zsarolásnak, mint jogállamisági eljárásnak.

A történet voltaképpen a Covid idején kezdődött, amikor az EU-s gazdaságok súlyos helyzetbe kerültek. Az EU akkor úgy döntött, hogy közös kölcsönt kell felvenni, mert az egyes tagállamok már annyira el vannak adósodva, hogy már csak nagyon rossz feltételek mellett kapnának kölcsönt. Az olaszoknál pl. a GDP százalékában 130%-os az államadósság, de hasonló képet mutat a francia, spanyol helyzet, a görögökről nem is beszélve. A magyar államadósság 75%, ez nem olyan nagy. Az EU közösen viszont jó feltételek mellett vehetett fel kölcsönt.

Ez egyébként nagy lépés volt a föderalizáció felé, egyfajta „hamiltoni pillanat”, hiszen akik közösen vesznek fel pénzt, közös kötelességeket vállalnak, közösen kezelik az adósságot, tehát sokkal szorosabbra fogja a szövetséget.

A pénz kiosztásának feltételéül szabták a jogállamisági feltételeket. Erről „három órán át, vagy három PhD-n keresztül is beszélgethetnénk”, akkor sem jutnánk közelebb a jogállamiság definíciójához – jegyezte meg Ballester –, de a lényeg amúgy is az, hogy az EU hogyan látja a kérdést. Számukra a jogállamiság az igazságszolgáltatás függetlensége. De ez a feltétel eredetileg nem büntetésre, hanem a büdzsé védelmére szolgált, erről egyébként egy éve az Európai Bíróság jogerős döntést hozott. Senki sincs a korrupció pártján, teljesen jogos igény a német vagy holland adófizetők részéről, hogy az adóeuróik ne drága órákat vagy autókat finanszírozzanak. De a jelenlegi mechanizmus az „önkényesség receptje”, hiszen jogsértéssel védik a jogállam nevében a jogbiztonságot.

Az effajta eljárás eddigi első és egyetlen példája a Magyarországgal szembeni eljárás, ez nagy eltérés Lengyelországhoz képest, hiszen ők sem kaptam egy vasat sem, de ott nincs eljárás. Kétfajta forrást különböztethetünk meg, vannak az általános források (mezőgazdaság, Erasmus), és a Covid-helyreállítási alap. Az eljárást egyébként két nappal a Fidesz legutóbbi országgyűlési választási győzelme után hirdették meg – talán ügyelhettek volna jobban az időzítésre vagy kommunikációra, mert ez így már-már azt üzeni, hogy „ti, magyarok, a rossz jelöltre szavaztatok” – szúrt oda az oktató.

A helyzet meglehetősen furcsa, hiszen, ha holnap vissza kéne fizetni a hitelt, akkor Magyarország és Lengyelország úgy fizetne, hogy sosem kapták meg a támogatást.

De Magyarország most már egyes általános forrásokhoz sem fér hozzá. Itt már nem csak a jogállamisági kérdést, de az „európai értékek” kérdést is felhozzák, miszerint Magyarország ezeket nem tiszteli. Jogi értelemben persze a gyermekvédelmi törvénynek semmi köze az EU-s kompetenciákhoz, de mivel az EU jogászai „csúcsra járatott woke-izmussal” dolgoznak, ezért kihozták, hogy a források kiosztásának kompatibilisnek kell lennie az EU Alapjogi Chartájával, abban pedig egy pontban szerepel, hogy meg kell felelni a „gender-ideológiának”.

Ballester szerint ez mutatja, hogy a szerződések apró betűs részében, a részletekben bújik meg az ördög, hiszen most erre, a forrásokhoz nem kapcsolódó részletre hivatkozva tartják vissza a pénzeket. A jövőben az oktató szerint még erősebb nyomásra kell számítani gender-ügyben is.

Forrás: Mandiner.hu

Szerző: Veszprémy László Bernát

 Kép: Pixabay