Vlagyimir Putyin elnök nyitott volt és marad minden olyan kapcsolatfelvételre, amely valamilyen módon segítheti Oroszországot biztonsági céljainak elérésében – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Izvesztyija című lapban kedden megjelent interjúban.

Peszkov a terjedelmes interjúban a biztonsági koncepcióban változást sürgetett a Nyugat részéről: a biztonság oszthatatlansága elvének elismerését, vagyis azt, hogy egy ország biztonsága nem szavatolható egy másik rovására. Nehezményezte, hogy a háborút megelőzően semmibe vették Moszkva Washingtonba, Brüsszelbe és Bécsbe eljuttatott biztonsági aggályait.

Méltatta az ukrajnai politikai rendezéssel kapcsolatos kínai tervet, amely szerinte egybeesik az orosz megközelítéssel.

A szóvivő szerint Moszkva lehetőleg békésen, a tárgyalóasztalnál akarja elérni céljait, ám ha ez nem lehetséges, akkor katonailag is kész erre. Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tárgyalási készséget kifejező kijelentéseivel kapcsolatban kijelentette: a közelmúltban nem történt ilyen kezdeményezés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a közvetítői potenciál „egyszerűen megszűnik”, ha valamelyik ország Ukrajna oldalán beavatkozik a konfliktusba.

„Ukrajnában maradtak még olyan erők, amelyeknek nem tetszik a jelenlegi kijevi rendszer” – válaszolt arra kérdésre, hogy vannak-e még tárgyalásra kész partnerek Ukrajnában. Mint mondta, ezen erők egy kis része még mindig Kijevben, más részük pedig máshol, egyebek között Oroszországban van. Közéjük sorolta Viktor Medvedcsukot, az ukrán állampolgárságától és parlamenti mandátumától idén megfosztott ellenzéki politikust, akinek, mint mondta, „vannak támogatói, még ha nem is olyan sokan, mint szeretnénk”.

Megjegyezte, hogy az Ukrajnában maradottak „egyszerűen félnek”.

„Fizikai értelemben veszélyes bármilyen módon felemelni a fejüket, mert azonnal megsemmisítik őket”

– tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy Moszkva felfüggesztette részességét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai Új START szerződésben, kijelentette:

„A helyzetben a mi szempontunkból nézve kardinális változás állt be.”

Emlékeztetett arra, hogy a dokumentum születésekor a teljesítmény és mennyiség szempontjából az orosztól és az amerikaitól messze elmaradó, ám az európai stratégiai biztonsági rendszer számára jelentős brit és francia nukleáris arzenál „kimaradt a képből”.

„És abban a pillanatban, amikor a NATO de facto részesévé vált az ukrajnai konfliktusnak, a helyzet megváltozott. A NATO most lényegében egy tömbként, már nem hagyományos ellenfelünkként, hanem ellenségünkként lép fel. A hírszerzésük a nap 24 órájában ellenünk dolgozik, a fegyvereiket, ahogy Putyin egy nemrégiben adott interjúban hangsúlyozta, ingyen szállítják Ukrajnának, és lövik a hadseregünket (…). A NATO-n belül kötelezettségvállalások és kollektív döntések születnek az új szállítmányokról, az új, egyre magasabb műszaki színvonalú fegyverekről” – jelentette ki.

Peszkov nehezményezte, hogy a döntést nyugati részről csak kérlelhetetlen bírálatok érték, ám nem mutatott senki készséget arra, hogy megszívlelje az orosz aggályokat.

„Makacsul nem akarják meghallani Putyin szavait” – fogalmazott.

Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és az uniós országok azzal, hogy az ENSZ megkerülésével vezetnek be szankciókat mások, elsősorban Oroszország ellen, megsértik a nemzetközi jogot, mert a gazdasági büntetőintézkedések kizárólag a világszervezet Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával érvényesíthetők.

Kitért arra is, hogy az orosz elnök politikájának támogatottsága az országon belül a közvélemény-kutatások szerint változatlanul magas. Mint mondta, Putyin egyelőre nem nyilatkozott róla, hogy kívánja-e jelöltetni magát a jövő évben esedékes államfőválasztáson.

MTI