A nemzeti magyar kormány békepárti álláspontja már korábban is célkeresztbe került, így valószínűsíthető, hogy a balliberális elit a jövőben is folytatni fogja a konzervatív politikával szemben folytatott „bosszúhadjáratát”
– fogalmazott a Magyar Nemzetnek Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég Alapítvány jogi szakértője a lapnak arról is beszélt:
a legmodernebb haditechnika Ukrajnának való felajánlása nem a békéhez, hanem a háború további eszkalációjához fog vezetni.
– Magyarország az orosz–ukrán háború kirobbanása óta következetesen békepárti álláspontot képvisel, és a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza, ezzel az állásponttal azonban – a Vatikánt leszámítva – gyakorlatilag egyedül maradt Európában. Ez újabb muníciót adhat Brüsszelnek az uniós források visszatartásához?
– Magyarország békepárti álláspontját kevesen támogatják a brüsszeli döntéshozók körében, azonban a béke táborához számos tagállam állampolgárai csatlakoztak már és –szemlézve a nemzetközi trendeket – lehetséges, hogy a brüsszeli döntéshozók idővel kisebbségbe fognak kerülni a háborúpárti állásfoglalásukkal. Csehországban nemrégiben egy békepárti tüntetésen több mint hetvenezren vettek részt békét, biztonságot és az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások beszüntetését követelve. A prágai tüntetés mellett múlt hét szombaton Berlinben – ahol a szervezők elmondása szerint ötvenezer ember jelent meg – és Párizsban is tartottak békepárti tüntetéseket. A rendezvényeken „amerikaiak menjetek haza” feliratú táblák jelentek meg, amely egy erős üzenet az EU számára is annak tekintetében, hogy a brüsszeli bürokraták az Egyesült Államok külpolitikáját követve a fegyverszállítás mellett érvelnek. Michael Tracey – neves amerikai újságíró és riporter – felhívta arra a figyelmet, hogy az Egyesült Államok – fegyverszállítást követelő és béketárgyalásokat elutasító – álláspontja az EU-n kívül nem örvend különös népszerűségnek, hiszen példának okáért Mexikó, India, Kína és Dél-Afrika is békét követelnek, de Donald Trump is a háború lezárása mellett érvel az USA-ban.
Korábban azonban már láthattuk, hogy politikai megfontolásból – szakmaiságot és az EU alapelveit nem figyelembe véve – próbál büntetni az EU egyes tagállamokat, így sajnos az sem elképzelhetetlen, hogy a józan ész politikáját újabb szankciók fogják érni, mellyel a brüsszeli bürokraták olyan EU-s alapelveket vennének semmibe, mint a szabadság vagy a demokrácia. Az Európai Uniónak normatív értelemben azt a célt kellene kitűznie, hogy visszatérjen az alapelveihez, melyek figyelembevételével egy tagállamot sem büntethetnének politikai megfontolásból és az EU céljai között a béke előmozdítása jelszó újra teret nyerhetne.
Tekintettel arra, hogy az előző év végén hazánk és az EU között megállapodás jött létre a források nagy részének folyósításáról, valamint konkrét feltételek megvalósulásáig egy kisebb részének visszatartásáról, a további visszatartás lehetősége – a kettős mércét alkalmazva – kizárólag politikai és nem jogszerű vagy észszerű alapon nyugodhat.
– Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő egy tegnapi Twitter-bejegyzésben azt fejtegette, hogy megvonná hazánk szavazati jogát, pár bejegyzéssel korábban azonban még újabb fegyverszállítmányokat követelt Ukrajnába. Lehet-e számítani arra, hogy hazánk a különutas békepárti álláspontja miatt ismét az uniós balliberális elit célkeresztjébe kerül?
– A békepárti álláspont már korábban is célkeresztbe került, így valószínűsíthető, hogy a balliberális elit a jövőben is folytatni fogja a konzervatív politikával szemben folytatottbosszúhadjáratát, gondolva itt olyan február végi, baloldali EU Parlamenti képviselők gondolataira, miszerint „európai politikusok feleslegesen finomkodó korrektséggel bánnak Magyarországgal”. A nyugati világ liberális képviselőinek kijelentéseit azonban érdemes kontextusba helyeznünk, hiszen ennek a konfliktusnak a veszélyei nyugat-európai szemmel talán nem olyan jól láthatók, mint közvetlenül Ukrajna szomszédságából.
A liberális elit képviselőinek érzelmi túlfűtöttségű nyilatkozatait tehát betudathatjuk annak is, hogy Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból a háború eszkalációja nem tűnik olyan kockázatosnak, mint Magyarországról, hiszen az esetleges – újabb és veszélyesebb – fegyverek bevetése kevésbé veszélyezteti az ő létbiztonságukat.
A Magyar Nemzet teljes interjúját itt olvashatja.
Nyitó képünkön Dr. Ifj. Lomnici Zoltán Alkotmányjogász A CÖF-CÖKA szóvivője, a Századvég jogi szakértője
Fotó: T. Szántó György/Demokrata
