Ez ugyan földrajzilag regionális háború, de a hatásai világszintűek, és a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy világháborúvá váljon – jellemezte napirend előtti felszólalásában hétfőn az Országgyűlésben a kialakult helyzetet Szijjártó Péter. Jól látható, hogy egyre feszültebb a helyzet a világban, és egyre inkább eszkalálódik az ukrajnai háborús konfliktus. Láthatóan egyre több ország áll a háború pártján, miközben Európában már csak Magyarország és a Vatikán szorgalmazza a fegyverszünetet és a mielőbbi békekötést, utasítja el a fegyverszállításokat. Időközben az is teljesen világosan kiderült, hogy az egy éve meghozott szankciók semmit sem értek Oroszország ellen, pedig akkor minden nyugati vezető arról beszélt, hogy az intézkedések Moszkva összeomlásához vezetnek.

Már több mint egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és ennek a több mint egy évnek a krónikája lesújtó. Többszázezer ember halt meg, többmillió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön az otthonából, többszázezer családot szakítottak szét, sok ezer embert soroztak be erőszakkal, országrészeket romboltak le. Az európai gazdaság mindeközben vergődik. Ez ugyan földrajzilag egy regionális háború, de a hatásai világszintűek, és a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy világháborúvá váljon –

minderről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt hétfőn az Országgyűlésben.

Ha a Nyugat nem támogatná Ukrajnát csak humanitárius módon, akkor Ukrajna összeomlana. Ukrajnának nincsenek fegyverei, készletei kimerültek. Szó szerint lasszóval fogják az embereket, innentől kezdve számukra a lehetőség a következő: a 18 éves korhatárt lejjebb viszik, vagy a 60 éves korhatárt feljebb. Mindkettő aljasság. Végső soron behívják a nőket, de őket nem lehet harcoló alakulatokhoz rendelni. Mi tehát a következő lépés? Behívnak egy külső felet: ezt viszont már harmadik világháborúnak hívnák. Zelenszkij néhányszor már a harmadik világháború küszöbére akart sodorni minket, amikor közölte, hogy Lengyelországot orosz SZ-300-as rakétával lőtték, közben pedig kiderült, hogy ukrán rakéták voltak. Szerencsére eddig megúsztuk, de nem tudjuk, meddig van ekkora szerencsénk – nyilatkozta korábban az Origónak Nógrádi György.

Az Európai Unió és a tagországok is rendkívüli mértékű anyagi veszteségeket szenvedtek el, amióta kitört a háború, és nap mint nap érezzük negatív hatásait a bőrünkön – mondta el korábban az Origónak adott interjúban Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője. Demkó Attila szerint még távol van a háború vége, és addig Európa még több veszteséget fog elszenvedni. A műhelyvezető szerint a baloldali progresszív körök a demokrácia győzelmére hivatkoznak Ukrajnában, de csak még súlyosabb háborút okoznak.

A harmadik világháború kirobbanásának lehetősége sajnos nem zárható ki, több okból sem. Egyrészt időről időre felmerül, hogy újabb országok – Belarusz, Moldova stb. – válhatnak közvetlenül is érintetté a harcokban. Másrészt a nyugati országok egyre mélyebben belevonják magukat a konfliktusba, ami miatt adott esetben egyre nehezebb lesz kiszállniuk belőle, akkor is, ha az Oroszországgal való közvetlen összetűzés kérdése merül majd fel – minderről Kosztur András beszélt az Origónak.

A háború eszkalációját egyelőre a szankciók sem állították meg. Egy évvel ezelőtt Joe Biden elnök a szankciók következtében az orosz gazdaság teljesítményének 50 százalékos csökkenését vizionálta, a német külügyminiszter egyenesen a Putyin-rendszer megroppantásáról beszélt, Ursula von der Leyen pedig Moszkva hadigépezetének összeomlását látta a szankciókban. A JP Morgan 12 százalékos, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) 15 százalékos GDP-esést prognosztizált, maguk az orosz gazdasági elemzők pedig a 30 százalékos csökkenést sem tartották kizártnak – írta a Mandiner Makronóm.

A valóság jól tükrözi a Nyugat egész háborúval kapcsolatos, propagandát és nem tényeket alapul vevő retorikáját. Az orosz gazdaság mindössze 2,2 százalékkal zsugorodott tavaly. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Oroszország GDP-je idén 0,3 százalékkal, 2024-ben pedig már 2,2 százalékkal fog nőni, dacára a szankcióknak.

Látva az egy esztendő alatt elért eredményeket és kudarcokat, a szankciós politika kontraproduktív hatásait, a minden mindegy alapon folytatott offenzívát, Oroszország gazdasági alkalmazkodóképességét és ellenszankciós lépéseit, valóban nehéz már megállapítani, valójában kinél van a puska ebben az abszurd és az elemi logikának ellentmondó vadászatban.

EDDIG UGYANIS ÚGY FEST A HELYZET, HOGY OROSZORSZÁG NEM CSAK KILÉP A ZSÁKMÁNYSZEREPBŐL, DE ÁT IS ÖLTÖZIK VADÁSZNAK –

fogalmaz a Mandiner szerzője, levonva a tanulságot: „ha pedig a fegyvert is csőre tölti, akkor száz százalékban igaza lesz a magyar miniszterelnöknek, aki pár napja úgy fogalmazott: a szankciókkal Oroszországot célozták meg, de Európát találták el”

Forrás és teljes cikk: Origo

Kiemelt kép: TASR