„Jó lenne, ha nem hazudnának Magyarországról” – nyilatkozta tegnap Hende Csaba, aki a magyar parlamenti küldöttséget vezette Svédországba és Finnországba, hogy a két ország parlamenti képviselőivel egyeztessen a NATO csatlakozásról. A küldöttség ma Finnországban tárgyal.

A Magyar Nemzet összegyűjtött egy csokor gyalázkodást, amit finn és svéd politikusok hangoztattak.

Itt olvasható néhány finn megszólalás:

Antti Rinne miniszterelnök budapesti látogatását megelőzően tett nyilatkozata:

A nettó befizető Finnország szeretné előmozdítani ezeket a kérdéseket, remélem, az ősz folyamán, amikor a többéves uniós költségvetést tárgyaljuk, sikerül is megoldani. Így Magyarország, Lengyelország és a többi, a jogállamiságot megsértő tagállam tisztában lesz azzal, hogy cselekedetei hatással lesznek az uniós kifizetésekre is.

Sauli Niinistö köztársasági elnöknek álmatlan órákat okozhatott hazánk politikája, amikor azt mondta:

Természetesen, az irány, amit láthattunk az elmúlt időben Lengyelországban és Magyarországon, szintén aggodalmat kelt a tagállamokban.

Sanna Marin miniszterelnök az LMBTQ-témakörben tett sokakat felháborító kijelentést:

Hangsúlyoztam Orbán Viktornak az emberi jogok és a társadalmi nyitottság fontosságát. A társadalomnak nem szabad diszkriminálnia a kisebbségeket. Fenntartom, hogy a szexuális és gender kisebbségek esetében az alapvető jogoknak érvényesülnie kell minden tagállamban.

Jyrki Katainen volt miniszterelnök, a SITRA agytröszt elnöke:

Magyarországon az állam korlátozta a bíróságok függetlenségét és a sajtó szabadságát. Ez egy olyan fejlődés, aminek nem szabad folytatódnia. A helyzet odáig fajult, hogy már megkérdőjelezhető, függetlenek-e a bírósági eljárások ezekben az országokban, független-e a média, és az emberek szabadon élhetik-e azt az életet, amit akarnak.

Petri Sarvamaa EP-képviselő:

Orbán kemény dió, meg kell hagyni. Ahogy félelemkeltéssel és az emberek elbizonytalanításával építi a hatalmát, rendkívül gusztustalan.

Ezen túlmenően a magyar hatóságok rendszeresen elmulasztják a korrupció kivizsgálását, különösen magas rangú kormányzati tisztviselők esetében. Ugyanakkor a magyar igazságszolgáltatás és a bírák egyre inkább ki vannak téve a politikai nyomásnak. A bírák kinevezésénél is a kormánypárthoz közel álló embereket helyezik előtérbe.

A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.

Kép: MH/TT News