Igazán szeretem Magyarországot – nyilatkozta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának Shea Bradley-Farrell, a washingtoni Counterpoint Institute politikai elemzőintézet igazgatója, az Alapjogokért Központ vendégkutatója. Kifejtette: hazánk a 80-as évek Amerikájára emlékezteti, amikor nagyobb figyelem irányult a családokra és volt szólásszabadság, aminek nem létezett kormányzati elnyomása. Elmondta, hogy könyvet készül írni Magyarország kultúrájáról, nemzeti identitásáról és nemzeti szuverenitásáról az Alapjogokért Központnak.

Hangsúlyozta: Magyarország példa Európának a szabadság szempontjából. Kiemelte azt is: fontos, hogy hazánk az orosz–ukrán háború kapcsán nem tud minden brüsszeli szankciót támogatni, mert azok összeroppantanák a gazdaságát.

Ez szerinte feldühítette az amerikai kormányzatot, valamint az Európai Uniót, ezért pénzeket tartanak vissza az országtól, de emellett dühösek az LMBTQ-tartalmak iskoláktól távol tartása miatt is. Itt a nemzeti szuverenitásról van szó, arról, hogy a polgárok többségének mi a döntése – értékelt az intézetigazgató.

Láttam a plakátokat arról, miszerint az emberek 97 százaléka ellenzi a szankciókat, és azt is tudom, hogy az emberek népszavazáson nyilvánítottak véleményt, nemet mondva az LMBTQ-tartalmakra az iskolákban – közölte.

Az „Isten, haza, család” olyan kapocs, amelyre a magyar–amerikai együttműködés is alapozható

Szánthó Miklós egy amerikai rendezvényen vett részt, ahol Magyarország uniós tagságáról, az orosz–ukrán háborúról és az idei CPAC-ről is beszélt.

Kijelentette: a magyar emberek akarata a nemzeti szuverenitás alapja, s erről szól majd a könyve is. Meg akarja értetni az emberekkel, hogy Magyarország tudja, mit jelent a szabadság elvesztése, hiszen a Szovjetunió megszállása alatt éltek nagyjából 45 éven keresztül. Próbálja ezt megértetni azokkal, akik Orbán Viktort Putyin-rajongónak nevezik. Felidézte:

a magyar miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy „Magyarország az első”, és az elemző szerint Joe Biden amerikai elnöknek is így kellene viszonyulnia az Egyesült Államokhoz.

Láttam, hogy önök, magyarok, mit tettek az ukrajnai menekültekért. Tavaly jártam a menekültközpontokban, komoly anyagi támogatást juttattak el oda, rengeteg törődéssel és aggódással fogadták az érkezőket –  mondta el Shea Bradley-Farrell.

Nagy különbség van a között, hogy az ember elvágja magát a világtól és a között, hogy szuverén nemzetként kimondja: bizonyos dolgokra nemet mondunk – világított rá a szakember.

A konzervatív elemzőintézetek közötti kapcsolatokról úgy nyilatkozott: várakozással tekint az Alapjogokért Központnál betöltött vezető elemzői posztjára, mert könyvéhez interjút készíthetett többek között Csák János kulturális és innovációs miniszterrel, illetve Varga Judit igazságügyi miniszterrel. Hozzáfűzte: az együttműködés egyre szélesedik, az idei magyarországi CPAC-konferenciára több amerikai fog érkezni, és ez az a pillanat, amit meg kell ragadni a nemzetközi hálózat kialakítására.

Kiemelte:

szeretne hangot adni annak, hogy Magyarország milyen munkát végez, és ellensúlyozni a hazánkról szóló negatív sajtótudósításokat.

Sok biztató dolog történik mostanság és egy fantasztikus CPAC Hungary összejövetel van kilátásban – zárta gondolatait Shea Bradley-Farrell.

Forrás: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: Alapjogokért Központ