Esterházy János élete során a magyarság megmaradását és azt a gondolatot képviselte, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen és díjátadón vasárnap a Parlamentben.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott:
Esterházy János képviselni tudta a szlovák és magyar, illetve a közép-európai és magyar sorsközösséget egyaránt, és azt, hogy mindenkinek kötelessége saját nemzetének megőrzése, értékeinek felmutatása. Szimbolizálja és bizonyítja azt, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság. Rámutatott: nem képzelhető el „egyetemesebb valóság” a kereszténységnél és az egyháznál, az evangélium tanítása érvényes térben, időben, témájában mindig és mindenhol.
Az egyetemes kereszténység és egyház mindig tisztában volt az ember antropológai valóságával, azzal, hogy egy konkrét történelmi közösségnek, a nemzetnek a tagjai vagyunk. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott, és az égi hazához is hűtlen az, aki a földi haza sorskérdései elől dezertál – fogalmazott. Hozzátette: elsődleges „állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját családja felé van, de szélesebb értelemben „állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját nemzete sorskérdéseivel törődni.
Minden nemzet Isten egy gondolata, olyan sajátos értékgazdagság, amit csak az adott nemzet adhat, és minden nemzet alapvető küldetése, hogy a saját értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa – húzta alá. Ha bármelyik nemzet eltűnne a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lenne szegényebb, csonkább
– hangoztatta Semjén Zsolt.
A kereszténység formálta Európát, és az európai nemzetek mindegyike fiatalabb, mint az egyház, a kereszténység tehát nem megszüntette a nemzeti létet, hanem lehetővé tette a megszületését, a kibontakozását és fennmaradását – mutatott rá, megjegyezve: ha a kereszténységgel ellentétes lenne a nemzeti lét, akkor ezek a nemzetek nem jöttek volna létre.
Esterházy János mellszobra Kassán, a Csáky-Dessewffy palota udvarán. pannonhirnok.hu
Felidézte Esterházy János hitvallását, amikor volt bátorsága – a horogkereszt uralma idején – azt mondani, „mi csak egy keresztet ismerünk, a Golgota keresztjét”. Semjén Zsolt kiemelte,
Esterházy János azért tudott utat mutatni az embertelenségek korában, mert tekintetét a Golgota keresztjére és – a vörös csillag uralma idején – a betlehemi csillagra függesztette. Ez a betlehemi csillag, ami a magyarságnak, Közép-Európának, a világnak utat mutat, és „adja a Jóisten”, hogy Esterházy János hitvallása és vértanúsága utat mutasson mindannyiunknak és kérjük, hogy minél előbb oltárainkon tisztelhessük
– fogalmazott.
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt, a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként.
A Magyar Hírlap/MTI teljes cikke itt olvasható.
Kép: Bruzák Noémi
