Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Spenik Sándor, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának ügyvezető igazgatója, Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Városi Alapszervezetének elnöke és más szervezetek képviselői rótták ma le kegyeletüket.
„Sajnos ma is, ahogy már két éve – csendesen. Megemlékeztünk ugyanakkor arról a szabadságharcról, amely a magyar nemzet identitását, nemzeti öntudatát szülte meg. Egy olyan időszak után, a reformkor után, ahol Európa népei keresték a helyüket, és keresték az önazonosságukat. Mi, magyarok 175 éve tudjuk, hogy milyen sokat jelent a szabadság.”
És nemcsak saját szabadságunkat és függetlenségünket, de más nemzetek függetlenségét is éppúgy értékeljük. Mi ebben a szellemben éltünk itt, Kárpátalján hosszú-hosszú évtizedeken keresztül, hiszen ez a kicsi föld nemzetek találkozási helye, ahol megtanultuk egymás kultúráját, egymás nyelvét, egymás hitét értékelni. Ma annak reményében, hogy a jövő is ilyen békés és toleráns lesz velünk szemben és az itt élő népekkel szemben, kívánunk a világ magyarságának békés nemzeti ünnepet.”-hangzott el a megemlékezőktől.
Civilek Info: Nézem a néma főhajtók képét és elszorul a szívem. Ez a kicsi föld a nemzetek találkozási helye-írják. Csendben ünnepelnek, békét remélnek. Békét üzen a kicsi föld a világ magyarságának. Csendben, mikor a forradalom annyira hangos és felkavaró volt, csendben, mikor a szabadságharcban annyi magyar adta az életét – magyar huszárok a nemzet szabadságáért, függetlenségéért, fejlődéséért. Ők akiknek ősei egy lengyel tábornok Bem József vezetése alatt felszabadították az orosz és osztrák hatalmak ellen e földet, békét hirdetve a nemzetiségek között akkor is, amikor ők kegyetlenül bántak el a legyőzött falvak, városok népével.
Az ükapák a nemzet szabadságáért adták vérüket és bár a lehetetlent nem bírták legyőzni a nemzet egységének tudását megőrizték. A királyi parancsnak megfelelően az idegenek gyámolítását is felvállalták. És vállalják ma is, hiszen annyi menekülő érkezik a frontvonalból, akiket keresztényi szívvel be kell fogadni, el kell látni.
És most ott állnak, fiaikat harcolni viszik egy olyan hazáért, ahol még magyarul sem beszélhetnek, ahol ledöntik jelképeiket, korlátozzák mozgásukat. Háború van, legyetek hazafiak.
Nem tiltakoznak, tudják melyik hazának a fiai ők. És az ukrán koszorú is ott van a mieink között. Az emberek együtt élnek, együtt emlékeznek, csak a hatalmak választják őket ketté.
Csendesen üzennek! Sokkal hangosabb, mint egy kiáltás!
Forrás és képek: Kárpátalja.ma