Erdő Péter bíboros, prímás, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerületének polgármestere tartott közös sajtótájékoztatót a Szent Anna-réti engesztelő kápolna építési terveiről március 16-án a budavári prímási palotában.
Évszázados vágya a hívőknek egy kápolna felépítése a budapesti Anna-réten a Normafánál. A Szűz Mária, a Világ Királynője engesztelő kápolna különleges engesztelő helyként való létrehozását sokan és sokféle módon kérték, imádkoztak érte.
A hívők most összefogtak, hogy adományaik révén megvalósulhasson régi tervük.
Erdő Péter bíboros, prímás a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki, hogy „a Szent Anna-kápolna felépítése most már reális közelségbe kerülhet”.
A barokk korban a török uralom alól felszabadulva, a svábok betelepítésekor Budakeszi népe is kápolnákat emelt a határban. Ezek egyike a mai Szent Anna-rét közelében állt. A bíboros megjegyezte, hogy „a magyarországi németség folklórjának része, hogy a Szűz Mária-tisztelet erősen összekapcsolódik Szent Annáéval”. A barokk korban kápolna épült itt, ami az idők folyamán elpusztult. A 20. század elejétől már közismert volt a szándék, hogy ott, azon a helyen újra fel kellene építeni a kápolnát.
Ehhez járult később egy másik szándék is. A fatimai jelenések során Szűz Mária engesztelő imádságot hirdetett a békéért, s attól kezdve már ehhez a szándékhoz kapcsolódva is kápolnát terveztek. Ez a két törekvés összekapcsolódott, és ehhez járult még az 1930-as és 1940-es évek közepén egy magánkinyilatkoztatás is, amelyet azonban az Egyház hivatalosan sohasem hagyott jóvá, de mindenesetre az emberekben ott élt az engesztelési gondolat. Annál is inkább, mert Mindszenty József bíboros és az egész magyar püspöki kar felszólította a híveket a rendszeres engesztelő imádságra (gyónásra, áldozásra), s elsőszombatonként ez azóta is szokásban van, megtörténik, főpásztori vezetéssel, amelynek keretében rózsafüzér imádságot végzünk az engesztelés szándékával – tette hozzá Erdő Péter.
A Szent Anna-rét esetében az a helyzet, hogy nem az Egyházé a terület – folytatta a bíboros. – De amikor kitört az orosz–ukrán háború, megerősödött a hívek szándéka, hogy kézzelfogható módon „tegyük láthatóvá” könyörgésünket a békéért és azért, hogy a magyar nép sértetlenül kerülhessen ki ebből a „nemzetközi viharból”. Ennek a törekvésnek nyitott szabad utat a XII. kerületi önkormányzat azzal, hogy lehetővé teszi számunkra az építkezést, jóllehet a terület ma sem a miénk – mutatott rá a főpásztor. – Mi a magunk kezdeményezésére ott rendelkezni nem tudunk. Ugyanakkor az is fontos dolog, hogy az év bizonyos napjain a Szent Anna-réten engesztelő imádság zajlik, több esetben egy-egy meghívott pap vezetésével szentmisét is tartanak. Ennek a hitéleti tevékenységnek egy látható jele, helyszíne lehet ez a kápolna.
A sajtótájékoztatón drónvideó-felvételek segítségével bemutatták a felépítendő kápolna látványtervét. „A tizenkét férőhelyes különleges épület keletre és nyugatra is nyitható, a völgy felé megnyitva pedig akár ezer fős szabadtéri misét is lehet tartani, nyugat felé nyitva pedig több mint száz főnek szervezhetnek szertartásokat” – mondta Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerületének polgármestere, aki a rendezvényen átnyújtotta Erdő Péter bíborosnak a kápolna építési-tervezési dokumentációjának egy bekötött példányát.
Pokorni Zoltán elmondta azt is, mivel a kápolna Natura 2000-es védett területen épül fel, nem volt könnyű ezt a tervet engedélyeztetni. Mindenesetre a felépítendő kápolna nem vonja el a figyelmet a természetről, ugyanakkor alkalmat ad az elmélyülésre, imádságra az erdő mélyén.
Az építkezés a jelenlegi számítások szerint 127 millió forintba kerül, ennek céljából adománygyűjtési akció indult, amelybe be lehet kapcsolódni. Eddig 47 millió 375 ezer 485 forint érkezett be. A legkisebb adomány 1500 forint volt, a legnagyobb összeget egy orvos házaspár, Márkus Szilvia és Attila, illetve a Világ Királynője Engesztelő Mozgalomért Alapítvány adományozta. Elkészült már egy harang is, amelynek átmérője 44,5 centiméter, épp akkora, amekkora a tervekben szerepel. A harangot a pápalátogatás alkalmával szeretnék elvinni a Szent István-bazilika lépcsőjéhez.
Pokorni Zoltán mindenkit buzdított, hogy kapcsolódjon be az adománygyűjtési akcióba.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy „az adományozók között van Kovács Ákos zenész-énekes és Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész is”, egyúttal kért mindenkit, aki számára fontos az engesztelés és a béke, hogy támogassa adományával az építkezést.
Márkus Péter és Koczka Kristóf építész nyerte el a kétkörös tervpályázatot, Merkel Tamás építészstúdiója dolgozta ki, véglegesítette a terveket.
Forrás Magyar Kurír, ahol Körössy László teljes cikkét ide kattintva elolvashatják.
