Magyarország egyedülálló abban, hogy örömmel fogad konzervatívokat a világ minden tájáról, és biztosítja számukra, hogy állandó üldöztetés nélkül is hangot adhassanak meggyőződésüknek – írja Sergio Veslasco katalán politológus a The European Conservative oldalán. De Veslasco nem csak saját döntésének okát tárja elénk, hanem két amerikai, egy spanyol és egy francia konzervatívét is, akik szintén a magyar életet választották.
Először 2017-ben jöttem Magyarországra. Különleges kapcsolatom volt Budapesttel, imádtam a várost. Négy évvel később, 2021-ben egy barátommal érkeztem nyaralni, de ekkor már elindult a politikai karrieremet. Meglepődtem, mert hosszú idő után először éreztem úgy, hogy tényleg Európában vagyok. Egyébként Katalóniából származom, korábban ott is éltem, de néha úgy éreztem magam, idegenként sétálok a saját utcáinkon. Amikor azonban 2021-ben Budapestre jöttem, egy európai várost láttam, fiatal, fehér, gyermekes párokkal, család- és életpárti üzenetekkel. Amit láttam, megcáfolta azokat a hazugságokat, amelyeket a nyugati média mesélt erről az országról – írja Veslasco a költözése történetéről.
Világossá vált számomra, hogy Magyarországon kell élnem. 2022-ben, miután politikatudományból lediplomáztam, úgy döntöttem, hogy ide jövök. És akkor láttam, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki elhagyta a hazáját, és Magyarországon kezdett új életet. Minden országból érkeztek emberek, hogy itt alakítsák ki az életüket, néha egyedül, néha családostul. Az alábbiakban azt szeretném elmagyarázni, hogy miért.
Rod Dreher
Rod Dreherről 2021-ben hallottam, hogy Magyarországra költözött; hogy ő egy Magyarországon élő amerikai konzervatív. Megkérdeztem tőle, miért, ő pedig ezt válaszolta:
„Magyarország 2019-ben keltette fel a figyelmemet, amikor kutatni kezdtem a volt kommunista közép-európai országokat a Hazugság nélkül élni című könyvemhez. Meglátogattam Budapestet, és gyönyörűnek, elbűvölőnek találtam. Ugyanebben az évben felszólaltam itt egy konferencián, és meghívtak egy zárt körű találkozóra Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki beszélgetni akart a konferencia előadóival.
Kiderült, hogy Orbán egyáltalán nem olyan negatív figura, mint amilyennek a nyugati média ábrázolja. A találkozó végén azt mondta, reméli, hogy a konzervatívok Budapestet szellemi otthonuknak tekintik majd. Érdekesnek találtam ezt a mondatot, de ennél tovább nem gondoltam.Aztán 2021-ben eljöttem a Danube Institute-ba egy három hónapos újságírói ösztöndíjra. A főnököm, John O’Sullivan azt mondta, hogy nincsenek kötöttségek. Egyszerűen csak azt akarták, hogy fedezzem fel a várost, az országot, és írjak a benyomásaimról. Én pedig gyorsan rájöttem, hogy a valódi Magyarországnak nagyon kevés köze van ahhoz a Magyarországhoz, amelyet az amerikai média és az uralkodó elit akadémikusai állítanak.”
Dreher szerint ez egy normális ország, de a normalitás védelme miatt a nyugati politikai elit gyűlölködőnek, bigottnak, zsarnoknak bélyegzi az embereket. És ez nagyon is hatásos, mert az országon kívül kevesen beszélik a magyar nyelvet, ezért ki van szolgáltatva a külföldi médiának.
A kérdésre, hogy miért telepedett le Magyarországon, ezt felelte:
„Úgy gondolom, hogy a nyugati civilizáció és a nyugati kereszténység maradékának túléléséért harcolunk. Látni akarom, mi történik itt, és írni akarok róla. És otthon érzem magam ebben az idegen országban, ahol nem beszélem a nyelvet, ellenben egyre kevésbé érzem magam otthon a saját hazámban a „Nagy Ébredés” óta.”
Veslasco azt is megkérdezte tőle, mit talált hazánkban, amit máshol nem?
„Én eddig csak az Egyesült Államokban éltem, ez az összehasonlítási alapom. A különbség pedig egyszerű, olyannyira, hogy szinte szégyellem, ha beszélni kell róla. Magyarországon a dolgok normálisak. Magyarországról az a hír járja, hogy konzervatív, de nem vagyok benne biztos, hogy ez annyira pontos. Magyarország például nem annyira vallásos, és persze rengeteg liberális is van itt.
A lényeg az, hogy míg a Nyugat többi része kollektívan vesztette el az eszét, addig Magyarország (és Lengyelország) józan maradt. Huszonöt évvel ezelőtt az, amit ma konzervatívnak neveznek, többé-kevésbé az egész Nyugaton normának számított. Ma már nem az…Ráadásul Magyarország olyan politikai vezetéssel van megáldva, amely intelligens és harcias az ország és érdekei védelmében. Az Egyesült Államokban tizenkét év konzervatív kormányzás volt ebben az évszázadban, de ez nulla változást hozott a kultúránk és társadalmunk hanyatlásában.”
Azt gondolta tehát, hogy Magyarország vonzó ország lehet azok számára, akik úgy érzik, hogy a saját országuk már nem ugyanaz?
Arra biztatom az európai konzervatívokat – akiknek nem kell folyékonyan beszélniük magyarul ahhoz, hogy megéljenek – hogy fontolják meg a Magyarországra költözést. Ez nem mindenki számára lesz megoldás, de sokaknak jó választás lehet. Ez kulturálisan egy stabil ország. Ha Európa értené az érdekeit, tanulna Orbán Viktortól, nem pedig démonizálná. Az egyszerű európai konzervatívoknak, akiknek elegük van abból, hogy a kormányaik és a baloldali intézményeik által rájuk kényszerített hazugságok szerint éljenek, meg kellene fontolniuk, mit kínál Magyarország.
Rodrigo Ballester
Rodrigo Ballester akadémikus több országban is élt, így kíváncsi voltam, miért jött Magyarországra? – teszi fel a kérdést Veslasco.
„Az én esetemben a döntés családi okokra vezethető vissza, de arra is, hogy tizenhét belgiumi év után tájékozódni akartam. Életem során már négy nyugat-európai országban éltem, és a kíváncsiság, hogy egy közép-európai országban éljek, szintén sokat nyomott a latban, főleg egy olyan országban, amelyet már ismertem, és amelynek a média-megítélése az általam ismert valósággal tökéletesen ellentétes.”
Mi a legfőbb különbség Magyarország és a többi ország között, ahol eddig élt?
„Először is, úgy éreztem, hogy ez egy olyan ország, amely előre halad, és amelynek gazdasági és társadalmi dinamizmusa szembetűnő. Franciaországban, Spanyolországban vagy Belgiumban – olyan országokban, amelyeket első kézből ismerek – több mint tíz éve az a benyomása az embernek, hogy stagnálnak vagy visszafejlődnek. Ezek olyan országok, amelyek nem haladnak előre, amelyek társadalmi szerkezete egyre inkább dinamizálódik, kormányaik pedig csak a status quo-t tartják fenn.
Magyarország ezzel szemben halad előre. Az elmúlt tíz év nem csak a nagyvárosok, de az egész ország számára csodálatos évtized volt, a gazdasági fejlődés érezhető. Meglep a társadalmi kohézió is, Magyarország a hazafiak országa, ami Nyugat-Európában elveszett.
Az utcán is egyértelműen visszafogottabbak az emberek, és mindenekelőtt nagyon nagy a biztonságérzet, ahhoz képest, amit például Brüsszelben vagy a franciaországi utazásaim során megfigyeltem.”
Thibaud Gibelin
Az egyik legmeglepőbb eset Thibaud Gibelin politológusé volt, aki terhes feleségével érkezett Magyarországra, sőt, fia is Magyarországon született. Veslasco tőle is megkérdezte, hogy mi volt a Magyarországra költözése legfőbb oka?
„Először egy 2012-es egyetemi csereprogram keretében fedeztem fel Magyarországot, és kifejezetten érdekelt, úgy, mint mondjuk egy politikai laboratórium Európában. A személyes affinitások és a politikai érdeklődés kiegészítik egymást. Európaiként szeretem Magyarországot; a különbségek kihívások elé állítják és ösztönzik azt a franciát, aki vagyok. Én pedig ízig-vérig francia vagyok. Vannak tehát a személyiségemnek olyan árnyalatai, amelyeket külföldön csak összefoglalóan tudok kifejezni. Arra törekszem, hogy hídként szolgáljak Franciaország és Magyarország között, és mint ilyen, teljes mértékben francia és európai legyek. De a mindennapi és családi életem Magyarországon teljesedik ki, és nagyon szeretnék még sok évet itt tölteni.”
Gladden Pappin
Végül 2022-ben találkoztam Gladden Pappin jogi és politikai teoretikussal – írja Veslasco –, egy Sohrab Ahmari konferencián az MCC-ben. Meglepett, hogy egy amerikai egyetemi tanár ide akar jönni Magyarországra, ezért megkérdeztem tőle, miért?
„Mielőtt 2020 decemberében először látogattam volna Budapestre, már évek óta aktívan tevékenykedtem európai konzervatív körökben – többek között gyűjtöttem a The European Conservative szamizdat számait a kezdeti időkből. Mivel politikai teoretikus vagyok, egyre jobban érdekeltek a Fidesz és a PiS konzervatív kormányzati megközelítései is. Amikor a Mathias Corvinus Collegium 2020-ban újraindult, büszke voltam arra, hogy én lehettem az első nemzetközi vendég, és úgy döntöttem, hogy 2021 szeptemberétől hosszabb időre visszatérek. Terveim szerint még évekig hozzá fogok járulni a magyarországi oktatási munkához.
Mi volt a legfőbb különbség Magyarország és a többi ország között, ahol eddig élt?
„Magyarország egy békés és kellemes ország; ezt sajnos sok amerikai nagyváros már nem mondhatja el magáról.
Békés, mert a magyar társadalom biztosította az igazán fontos dolgokat, mint a család és a munka; és kellemes, mert Magyarország felfelé ível, visszanyeri identitását és küldetéstudatát. Sajnos sok nyugat-európai országban és az Egyesült Államok számos részén éppen az ellenkezője figyelhető meg: megbomlik a társadalom békéje és egysége.”
Kiemelt kép: Pixabay