A képlet egyszerű: minél gyorsabban, minél színesebben, pörgősebben, a képedbe nyomni a legkiábrándítóbb orbitális baromságokat, melyek olyannyira lekötnek, hogy észre sem veszed, hogy több órája le sem tetted a kezedből a telefont.

A Z-generáció nem igazán tölt már időt TV nézéssel, újságolvasással, hagyományos médiafogyasztással, sőt meglepő módon a YouTube, mely egykoron a legnépszerűbb internetes videómegosztó oldal volt, sokat vesztett népszerűségéből. Ha visszaemlékszünk, 5 évvel ezelőtt minden tini „vlogger” és „videós” akart lenni, amelyből sültek ki egész értelmes, értékkel bíró tartalmak is a sok agytekervényt kiégető próbálkozás mellett. Talán kijelenthető, hogy akkor egy gyereknek, akinek minden álma, hogy „videós” legyen, elsődleges célja nem a tartalmak monetizálása volt, hanem az, hogy népszerűvé váljon a saját és mások szórakoztatásából. Ez mára – ha még nyomokban fel is lelhető ez a cél – teljesen megváltozott. Már akkor is láthattunk példát arra, hogy nincs ez ám mindenkire olyan jó hatással, és nem biztos, hogy egy 10 éves gyereknek a legjobb önkiteljesedési próbálkozása az, hogy videókat töltsön fel magáról a YouTube-ra, ellenőrzés nélkül, de ami napjainkban történik az egészen elképesztő és egyben kiábrándító. Ebben nagy befolyása volt az új tinikedvenc social felületnek, a TikToknak és annak, hogy az „influenszerkedés” megváltoztatta a social media tartalomgyártás szokásait.

Az értékteremtést, a mások és magad szórakoztatását felváltotta, egy olyan életmód mely egy hazug képet állít fel a tartalomkészítőről, aki bármily módon képes az arcát a vásárra vinni, annak érdekében, hogy minél több követőt szerezzen, s ezzel olyan szponzori lehetőségeket kapjon nagy cégektől, melyek szép summát hoznak a házhoz. Ezt a TikTok algoritmusa pedig szeretettel elősegíti, hiszen az eddigi videómegosztó oldalokhoz képest már nem kell rákeresni videókra, de még csak rá sem kell kattintani, vagy el sem kell indítani a videót, hanem az algoritmus kedve szerint dobálja be egymás után az értelmesebbnél értelmesebb rövid, figyelemfelkeltő tartalmakat. Borzasztóan addiktív dolog ez, hiszen a felgyorsult világban egyre nehezebb lekötni az ember figyelmét, ezen a csodafelületen pedig a 15-30 másodperces tartalmak a trendik, amellyel semmi más dolga nincs a felhasználónak csak pörgetni és pörgetni. Nagyon rövid idő alatt, nagyon sok információt lehet így feldolgozni, ami teljesen elmozdítja az felhasználó ingerküszöbét. Senkinek nem lesz már kedve megnézni egy hosszabb, 10-15 perces kisfilmet szóljon az bármiről, hiszen ennyi idő alatt TikTokon akár 100 videót is végig lehet pörgetni, ráadásul sokkal ingergazdagabban.  Az otthoni amatőr videókészítés szórakozásból komoly és jövedelmező munkává nőtte ki magát.

De mennyire hasznos ez a piacnak és mennyire hasznos ez a fiatal társadalomnak?

Amit egyszerűbb meghatározni az az, hogy a piac brutális hasznot húz az új médiafegyver által nyújtott lehetőségekből, hiszen a fiatalok és fiatal felnőttek körében óriásit hódít a platform. A „TikTok-függőséget” bizonyítja, hogy minden tizedik, ebbe a korcsoportba tartozó fiatal napi 5 óránál is többet tölt a platformon – így a tinédzserek és fiatal felnőttek elérésének ez ma a legfontosabb és leghatékonyabb platformja. A második és harmadik legnépszerűbb felület egyébként a szintén videómegosztó YouTube és az Instagram, ám ezeken csak minden ötödik fiatal tölt el rajtuk legalább napi 2 órát. A tiktokozás gyakran közösségi program, a Z-generáció mintegy 71 százaléka szokott barátaival közösen videót nézni.

A magyar piacon vannak olyan influenszerek akik közel 1 millió követővel rendelkeznek csak a TikTokon. Ha egy cég, terméket akar eladni egy ilyen tartalomgyártóval könnyen megteheti, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy minden további nélkül szívesen reklámoznak bármit a megfelelő ellenérték fejében. Az influenszerek által reklámozott portékák eladásának sikere abban rejlik, hogy a követők – személyes kötödésük miatt – hamarabb vesznek meg egy olyan terméket vagy szolgáltatást, melyet kedvenc tiktokkerük reklámoz, mint egy olyat, amit egy egyszerű netes vagy TV-s reklámban látnak.

Milyen hatással van a fiatal társadalomra? Ha nagyon kurtán, egy szóval kellene ezt megfogalmazni, akkor a megfelelő kifejezés a butító. Azt nyomnak le az emberek torkán, amit csak szeretnének. S az, hogy semmit nem kell tennünk csak bambulni és egy pöccintéssel tovább pörgetni a következő videóra, bigott nagy kényelemre és lustaságra nevel. Röviden, ingergazdag pármásodperces humoros, vagy éppen botrányos tartalmak összessége. Ez azt eredményezi, hogy

a fiatalok nem tudnak egy 45 perces órát végig ülni és figyelni, hiszen a napi 5 óra tiktokozás olyan ingerkielégülést okoz, hogy pár percnél tovább abszolút nem tudnak figyelni egy bizonyos témára, s képzeletben már százszor „tovább- pörgettek”.

Olyan eset is megtörtént már, ráadásul Magyarországon, hogy egy népszerű transz influenszer élő adásban szexuális aktust folytatott párjával, több mint 10 ezer néző előtt. Persze később lelőtték az adást, de rengeteg kiskorú volt tanúja az esetnek, mivel hivatalosan 13 éves kortól lehet regisztrálni a platformra. Ez mindenképpen elfogadhatatlan és felháborító.

Természetesen ellenpéldák is léteznek, hiszen nyomokban értékes, tanulságos tartalmak is megtalálhatóak a platformon. Mindenki szeretné kihasználni a frissen berobbanó, okos algoritmussal rendelkező felület lehetőségeit, de érdemes odafigyelnünk arra, hogy ez milyen következményekkel járhat. Mindent szabad, de nem minden használ. Nem helyes, hogy a gyerekekben olyan példakép szemlélet alakul ki, amely arra ösztönöz, hogy az otthoni, kényelmes körülményekből is lehet rengeteg pénzt keresni azzal, hogy kiárusítom az arcom. A szülőknek óriási felelőssége van abban, hogy gyermekeik social media tevékenységét és időtöltését a megfelelő módon korlátozza úgy, hogy az ne legyen ártalmas számára.

Szerző: BM