„A Nyugat kihasznált minket a saját céljaira” – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, majd egy Romániával és Ukrajnával közös gazdasági és katonai egységről fejtette ki nézeteit Bukarestben. Szerinte Varsó és Bukarest együttműködése a kulcs ahhoz, hogy a kelet-közép-európai régió hangját jobban hallják a világban.
A Mandiner cikke szerint Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európáról és Lengyelország helyéről vallott nézeteit előbb a heidelbergi egyetemen mondott beszédében, majd néhány nappal később bukaresti látogatásán fejtette ki.
Lengyelország vezetője kedden a román fővárosban arról beszélt:
azt reméli, hogy új gazdasági közösséget tud építeni Románia, illetve Ukrajna részvételével.
Szerinte Varsó és Bukarest együttműködése a kulcs ahhoz, hogy a kelet-közép-európai régió hangját jobban hallják a világban.
„Nem tekinthetünk az Európai Unióra úgy, hogy mindig rájuk kell hallgatni, és mindig tőlük érkezik a legjobb megoldás egy bőröndben Bukarestbe vagy Varsóba” – fogalmazott a lengyel kormányfő az Euractiv tudósítása szerint.
Morawiecki méltatta a román vezetést, Klaus Iohannis államfőt, mivel szerinte olyan politikákat követ, ami az összehangolódásra, a szinergiákra és a hatékonyságra épít a két ország között.
Mateusz Morawiecki kijelentette:
Lengyelországnak és Romániának ki kell alakítana egy hármas kooperációt Ukrajnával, ami segítené a beruházásokat, a jövőre szóló katonai stratégiai terveket, és mindezzel létrejöhetne egy új gazdasági közösség Kelet-Közép Európában.
Múlt heti heidelbergi beszédében Morawiecki azt fejtegette: semmi sem védi jobban a nemzetek szabadságát, kultúráját, társadalmi, gazdasági, politika és katonai biztonságát, mint maga a nemzetállam. Hozzátette: minden más rendszer csak illúzió, utópia, utalva ezzel az EU további föderalizációjára.
Padlón a lengyel-magyar barátság
Ugyan a lengyel-magyar kapcsolatokat megsínylette a mögöttünk hagyott első háborús év, Morawiecki az utóbbi hetekben békülékenyebb hangot ütött meg a magyarokkal, illetve a V4-gyel való együttműködés témájában. A magyar vezetéssel kapcsolatban azt mondta: „Mindenben egyetértünk, kivéve a háborút”; de beszélt arról is, hogy a V4 megújulásában reménykedik, hozzátéve: „Együtt erősebbek vagyunk, olyan egyenletről van szó, amelyben egy plusz egy, hárommal egyenlő”. Novák Katalin magyar államfővel való találkozója után azt mondta: „Örülök, hogy magyar barátaink megértik a közeljövőben ránk váró fenyegetések nagyságát.”
De a lengyel közvélemény szemében az oroszok és a belaruszok mellett a magyarok is nagyot estek népszerűségben: a CBOS intézet kutatása szerint 2022 elejéhez képest 18 százalékponttal nőtt az ellenszenv szintje a magyarokkal szemben, míg a szimpátia szintje 21 százalékponttal csökkent. Erről Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő írt Facebook-posztjában, amit először a 444 szemlézett.
A népszerűségi lista élén most az amerikaiak állnak, akikre a lengyelek 68 százaléka tekint pozitívan, mögöttük az olaszok (61 százalék), az angolok (60 százalék), a szlovákok és a csehek állnak (54-54 százalék). Rajtuk kívül megelőzik még baráti érzelmekben a magyarokat az ukránok, a svédek, a litvánok, a finnek, a franciák és az észtek is. A válaszadók 36 százaléka tekint pozitívan a magyarokra, míg 29 százalék semlegesen, 27 százalék pedig negatívan.
Forrás: Mandiner / civilek.info
fotó: LaPresse
