A biztos szavazók jelentős többsége, 58 százaléka Orbán Viktor miniszterelnököt támogatja, míg egykori kihívóját, Márki-Zay Pétert a megkérdezettek 18 százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni – derült ki az Alapjogokért Központ legfrissebb, ezer ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatásából, amelynek eredményéről szombaton tájékoztatták az MTI-t.

Az írásos összegzés szerint mintegy egy évvel a 2022-es országgyűlési választás után is töretlen Orbán Viktor népszerűsége, akit tízből hat magyar most is szívesen lát a miniszterelnöki székben.

A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő minden társadalmi csoportban nagyobb támogatottságnak örvend, mint korábbi kihívója, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje – írták.

A jogi elemző intézet ennek okai között említi az ukrajnai háború kapcsán tanúsított békepárti hozzáállást, a munkahelyek aktív védelmét, a kibővített családpolitikai intézkedéseket, a 13. havi nyugdíjat vagy az elhibázott brüsszeli szankciók okozta infláció elleni fellépést.

Mint jelezték, ezek mind olyan ügyek, amelyekben a magyar választópolgárok többsége a nemzeti oldal álláspontját osztja, míg az ellenzék javaslatait elutasítja.

Fidesz–KDNP támogatottsága 42 százalék, míg az ellenzéki összefogás 25 százalékos eredményt érne el, ha most vasárnap lenne választás.

Az Alapjogokért Központ megállapítása szerint ezek alapján látható, hogy csak akkor lehet sikeres politikát megvalósítani Magyarországon, ha az a nemzeti érdekeken alapul és nem a külföldről érkező, több csatornán átguruló dollárokon.

Súlyosbítja a helyzetet az ellenzék pénteken tanúsított, magyar nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyó magatartása, aminek következtében nem szavazták meg a kormánypártok békepárti határozati állásfoglalását, miközben a fegyverszállításokat szorgalmazó, saját módosító indítványaikat támogatták  – áll a közleményben.

Ismertetésük szerint Márki-Zay Péter népszerűségi indexe a miniszterelnöki számokkal ellentétben tartósan alacsony.

A baloldal bukott kormányfőjelöltjét 2022 második hetében az aktív szavazók 26 százaléka támogatta, ám a kampány alatt számtalan kommunikációs hibát követett el, szinte minden társadalomi csoportot megsértve a kirohanásaival: ostobaságnak nevezte a rezsicsökkentést és az alapvető élelmiszerek átmeneti hatósági árkorlátozását, böszmeségnek titulálta a 13. havi nyugdíjat, valamint arról is beszélt, hogy nem tartja szükségesnek a minimálbért, eltörölné a gyermekvédelmi törvényt, befogadná a migránsokat, de utalást tette arra is, hogy számon tartja azt, ki zsidó és ki nem zsidó a Fideszben – sorolta a kommüniké.

Úgy vélték továbbá, hogy Márki-Zay Péter megbotránkoztató politikai szerepléseit csak tovább fokozta a guruló dollárok néven elhíresült pártfinanszírozási botrány és ennek következménye, a háborúpárti politika.

A skandalumban érintettek arra törekedtek, hogy többségében külföldi erőforrások segítségével leváltsák a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányt. A külföldi dollárokért cserébe a baloldal a magyar érdekkel és közvéleménnyel ellentétes, az orosz–ukrán konfliktus eszkalációját támogató álláspontot fogalmazott meg több alkalommal. Márki-Zay Péter jelenlegi, alig 18 százalékos támogatottsága híven tükrözi a baloldal eddigi politikájának „sikerét”, az ellenzéki pártok általános elutasítottságát – olvasható az összegzésben.

A közvélemény-kutatás módszertanáról azt közölték, hogy március 27–29. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült, az ezerfős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra.

Forrás: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: Twitter