Az Egyesült Államok budapesti nagykövete által képviselt diplomáciai hozzáállás összességében kevéssé barátságos politikai kapcsolatokra törekvést mutat az ennek ellenére jól működő gazdasági és katonai együttműködés mellett – mondta a Magyar Hírlapnak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Az ügy fontos jogi, diplomáciai aspektusa, hogy az 1961. évi bécsi egyezmény a diplomaták kötelezettségeiről is rendelkezik – tette hozzá az alkotmányjogász. A jogszabály félreérthetetlenül kimondja, hogy a diplomáciai képviselet tagjainak (így a nagyköveteknek is) tartózkodniuk kell a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól.
Továbbá íratlan szabály, hogy egy ilyen magas rangú diplomatának (a hatékony és barátságos kapcsolatokhoz) el kell sajátítania az empátiát, mint hagyományos készséget, ezenkívül képesnek kell lennie arra, hogy alkalmazkodjon és megértse azt a kontextust, amelyben a partner (vagyis a fogadóállam) működik.
Mindazonáltal az Egyesült Államok rendkívül erős ország gazdasági, katonai és politikai szempontból, külpolitikájában ugyanakkor néha figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogi és nem jogi normákat, szabályokat. Például az Egyesült Államok megtagadta számos fontos nemzetközi szerződés ratifikálását, mint például a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, az 1969. évi bécsi egyezményt a szerződések jogáról és más fontos szerződéseket; rutinszerűen hajt végre dróntámadásokat és cirkálórakéta-csapásokat világszerte, lehallgatja a szövetségeseit is.
Másik példa: az amerikai kivételesség néha összefügghet a képmutatással, például az USA hatalmas készletet tart nukleáris fegyverekből, miközben arra buzdítja a többi nemzetet, hogy ne szerezzék be azokat, és ne tartsanak fenn készletet belőlük. Ezt az általános amerikai hozzáállást csak tetézi magyar vonatkozásban, hogy David Pressman több korábbi megnyilvánulása (már tavaly nyár óta) megerősítette eddig, hogy nem túl barátságos (és különösen szövetségesek közt diplomáciailag szokatlan) megnyilvánulások is várhatók tőle – jegyezte meg a szakember.
Ifjabb Lomnici Zoltán kiemelte, ami a katonai-szövetségesi viszonyt illeti, az Egyesült Államok és Magyarország 2019-ben írt alá Védelmi Együttműködési Megállapodást a két ország katonai együttműködésének modernizálása érdekében a két szövetséges NATO-tagország között.
Az ukrajnai háborús konfliktus kapcsán ugyanakkor feloldhatatlannak tűnő ellentétként mutatkozik, hogy az amerikai külügyminisztérium, illetve az USA nagykövetsége által támogatott irányvonal élesen szembemegy a magyar kormány hivatalos álláspontjával, amely már a keleti háború kezdete óta a tűzszünet és a béketárgyalások támogatását szorgalmazta a nyugati partnerek irányában is – fűzte hozzá.
A Magyar Hírlap teljes cikke itt olvasható.
Szerző: Kochan Krisztina
Kép: Hirado.hu
