Akiért a harang szól – Robert Lantos producer szíve szerint ezt a címet adta volna annak a televíziós sorozatnak, mely Hunyadi János kormányzó XV. századi dicsőséges haditetteit örökíti meg. De legnagyobb sajnálatára ezt Hemingway már lestoppolta, így a mű munkacíme: Rise of the Raven lett, szabad fordításban: a Holló felemelkedése.

A cím következetesen angol nyelven jelenik meg minden megszólalásnál és az előzetesekben, jelezve, hogy az alkotók szándéka szerint egy nemzetközi piacra szánt produkcióról van szó, akkor is, ha várhatóan a TV2 lesz az első forgalmazó, de már az osztrák és szlovén televíziók is opcióval rendelkeznek a 10 részes sorozat sugárzására.

Lantos szerint a produkciónak rendkívüli jelentősége van a keresztény világban, ahogy mondta:

„Az egész világon minden nap, több mint ötszáz éve délben szól a harang. Magyarországon kívül senki sem tudja, miért. Tizenkét évvel ezelőtt én se tudtam. Ezek után tudni fogják, hogy mi történt 1456-ban, ami megváltoztatta Európa sorsát. Ez a sorozat egy ember egész életét megrajzolja gyerekkorától kezdve. Ez egy egyetemes téma, de itt ezt magyar lencsén keresztül látjuk.”

A Bán Mór regényéből készült filmes adaptáció nagyszabású nemzetközi produkcióként a történelmi hűségre törekszik. Ebben különböző nemzetek színészei vesznek részt, magyar, olasz, szerb vagy török művészek – saját nyelvükön – alakítják karaktereiket.

Robert Lantos így nyilatkozott a filmről:

„A történések legnagyobb része magyarul zajlik. Amikor olasz személyekről van szó, szerbekről vagy törökökről, akkor azt ottani színészek játsszák saját nyelvükön. Ahol kell, ott feliratok lesznek, egyes országokban pedig az egészet szinkronizálják majd. Ezt a produkciót a világnak készítjük, nem csak Magyarországra. Ahhoz, hogy exportképes legyen, úgy kell hozzáfogni, hogy konkurencia lehessen azoknak a produkcióknak, amelyeket az egész világ lát.”

Robert Lantos, ahogy az Indexnek adott interjújából is kiderül, hosszú ideje foglalkozik a témával. Bán János (Bán Mór) író már az eddig 12 részes regényfolyam első könyvével felkereste, illetve magáról a Nándorfehérvári csatáról is több forgatókönyv-elképzelés készült. Talán szerencsés, hogy eddig érlelte az idő a gondolatot, mert így már egy komplett sorozatra is jutott muníció.

A világban kevés tudás van arról, hogy Magyarország a történelem egy-egy időszakában milyen dicsőségesen állt helyt a keresztény civilizációt veszélyeztető muzulmán kataklizmában.

Arról is bizonytalanok az elképzelések, hol is található ez a kicsi ország, mely a XV. században és azt megelőző 600 évben az egyik legerősebb európai királyság volt. Az Erdélyből származó Hunyadi János felemelkedése annak is köszönhető, hogy egy integráló személyiség volt, hiszen, mint az író mondja:

„…nem arra gondolok, hogy a homályos származása miatt a szerbek szerbnek, a románok meg románnak tartják, bár ez nagyon jól mutatja, hogy kicsit minden szomszédos nemzet a magáénak szeretné tekinteni. Inkább abban az értelemben tartom a személyét közös nevezőnek, hogy az ő, majd aztán Mátyás seregében is, rengeteg náció – szerbek, románok, horvátok, csehek, lengyelek – katonái harcoltak.

Hunyadi János szívvel-lélekkel képviselte a magyar érdekeket, de mivel ezek a nagy közös ellenség miatt gyakran egybeestek a velünk élő népek érdekeivel, a haderő nemzetköziségéből ritkán adódott probléma.”

A filmterv – amely persze már több, mint terv, hiszen tavaly óta forgatják – tehát erre fókuszál.

Arra, hogy mennyire fontos megmutatni, annyi zivataros évszázad után, hogy a közös érdekek megtalálása és képviselete az egyetlen, melyért mindenkinek érdeke küzdeni Közép-Európában a Balti-tengertől az Adriáig, a Keleti Alpoktól a Fekete-tengerig. Bán Mór zseniálisan látta meg ezt és olvasmányosan, hitelesen idézi fel a kor politikai, hadászati és emberi vonatkozásainak változásait a közös sikerek vagy kudarcok, de a térség felemelkedése fényében.

Sajnos a XVI. századtól a következő 500 évünket többnyire az egymás elleni harc, az elnyomás, a haza függetlenségének elvesztése árnyékolja, óriási történelmi veszteségekkel. Azonban a Hunyadi-féle dicsőséges küzdeni tudás és virtus villámfényei, melyek szabadságharcok formájában jelentkeztek, megvilágítják nemzeti csúcsainkat, erőt és reményt jelentenek a felemelkedésre. Bán Mór egyik, a lapunknak adott interjújában mondja:

„Minden nemzetnek elemi szüksége van arra, hogy kiegyensúlyozottan viszonyulhasson a múltjához. Ehhez a Hunyadi-sorozat is igyekszik hozzájárulni, figyelmeztetve és emlékeztetve az olvasót, hogy bőségesen akad történelmünkben büszkeségre okot adó időszak.”

A regény és a film további üzenete, hogy az itt élő népek együttműködésre vannak „ítélve”, hiszen bárhonnan úszulhatnak ránk új, ordas eszmék: a testvérháborútól a globalizmusig. Mindenekelőtt persze szükséges lenne „rendezni végre közös dolgainkat.”

Délben világszerte megszólalnak a harangok. A Nándorfehérvári diadal emléke ma is arra figyelmeztet, hogy – ha már a híres amerikai író is szóba került – az embert legyőzni nem lehet soha.

És ne kérdezd kiért szól a harang: mindenkiért szól, az egész világért!

A projekt nagyjából félidős, a TV2 várhatóan 2024. szeptemberétől tűzi műsorra az epizódokat.

Kiemelt kép: YouTube