Érdemi munka és közszolgálat helyett a magyar baloldal és a hozzájuk szívesen csatlakozó liberális, gyakran külföldi NGO-k által is támogatott aktivisták újra megmutatták, hogy a feltűnési kényszeren és a botrányokozáson kívül nincsenek elképzeléseik, az ország építésében rájuk nem lehet számítani – mondta a Magyar Hírlapnak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Egyrészt a hazai baloldal igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a tüntetések spontának, és nem a baloldal tevékeny közreműködésének következtében jönnek létre, valamint
azt a képet kívánja szintén fenntartani, hogy a nemzeti kormány mindennapi munkájával ellentétes álláspontot elfoglalók annyian vannak, hogy már spontán gyűlések jönnek létre
– mondta a Magyar Hírlapnak ifjabb Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász kiemelte, a probléma az, hogy egyik sem áll meg a valóság talaján, mivel ezen tüntetések a baloldal hathatós szervezésén alapulnak, és a magyar kormányt bírálók,
utcára vonulók létszáma nem akkora, mint amekkorát a baloldal mutatni igyekszik.
Az irányadó jogszabály kivételként nevesíti a spontán és sürgős gyülekezéseket, amelyekre a gyülekezés természetéből fakadóan nem az általános bejelentési szabályok vonatkoznak, azonban a baloldal hétfőn tanúsított magatartására ez nem vonatkozik, ott a szervezőknek lett volna bejelentési kötelezettségük, így szándékosságuk – a bejelentés elkerülésére – feltételezhető.
A tény, hogy ez irányú kötelezettségeiket a szervezők nem teljesítették, felelőtlen és öntörvényű lépés volt, amellyel a résztvevők és a többi békés polgár biztonságát tették kockára. Feltehetően a bejelentés elmaradása politikai motivációjú provokációnak tekinthető, amellyel a baloldali politikusok és aktivisták szerették volna a sajtóvisszhangot növelni az esemény körül. A tüntetésen lezajlottak,
a köznyugalmat megzavaró, hisztérikus erőszakoskodás és kordonbontási kísérlet jól illeszkedik a liberális baloldal politikai stratégiájába
– fűzte hozzá.
Kifejtette, érdemi munka és közszolgálat helyett a magyar baloldal és a hozzájuk szívesen csatlakozó liberális, gyakran külföldi NGO-k által is támogatott aktivisták újra megmutatták, hogy a feltűnési kényszeren és a botrányokozáson kívül nincsenek elképzeléseik, az ország építésében rájuk nem lehet számítani.
Ami a jogi részét illeti, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény szabályozza a Magyarországon érvényes gyülekezési szabályokat. A törvény egyértelműen kimondja, hogy „aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak – Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak”. A bejelentési kötelezettségre azért van szükség, hogy a rendőrség fel tudjon készülni az eseményre, biztosítsa a közterületet, a résztvevők biztonságát, és szükség esetén értesítse az érintett szervezeteket és hatóságokat, például a közterület kezelőjét és a mentőszolgálatokat – magyarázta. Hozzátette, a törvény a bejelentési kötelezettségen túl meghatározza a gyűlések jogszerű tartásának számos egyéb feltételét is. Egyik ilyen
alapvetés, hogy a gyülekezési jog csupán a békés gyülekezésre terjed ki, a gyűlés nem sérthet jogszabályt vagy közrendet.
A jogszabály kiemeli továbbá az együttműködési kötelezettséget, amely szerint „a gyűlés szervezője, illetve vezetője és a rendőrség a gyűlés szervezése és megtartása során együttműködik”, valamint, hogy „a gyűlés szervezése és megtartása során jogait mindenki jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolja”. A törvény megnevezi azokat az okokat is, amelyek alapján a hatóságok megtilthatják a gyűlés megtartását, ezek közé tartozik a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatainak emlékének, továbbá a közbiztonságnak és közrendnek a védelme.
Ifjabb Lomnici Zoltán megjegyezte, a baloldal hétfői akciója egyértelműen nem felelt meg minden törvényi feltételnek, köztük a fenti együttműködési kötelezettségnek sem. Feltehetően ez is közrejátszott abban, hogy a szervezők bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget, joggal feltételezhető, hogy eredetileg is botrányokozást terveztek, nem pedig békés gyűlést akartak tartani.
Címlapkép: PDSz pedagógusok szakszervezete és a diákok közös tüntetése a Belügyminisztérium előtt 2023.04.24 / Fotó: Purger Tamás