Egy amerikai katolikus barátom, aki konzervatív, és általában véve nem kedveli Ferenc pápát, a mise után úszott a boldogságban – írja Rod Dreher, az American Conservative publicistája.

A Szentatya egyértelmű nyilatkozatot akart tenni budapesti látogatásával, amely jelentős fizikai áldozattal járt számára. Magyar szempontból ez a kijelentés nem volt más, mint a „Béke”.

Hogy a pápa úgy döntött, gyenge egészségi állapota és Magyarország migrációs álláspontjával eltérő szemléletmódja ellenére most Magyarországra jött, azt közvetíti, hogy mennyire szenvedélyesen szeretné, ha véget érne a romboló orosz-ukrán háború.

A Szentszék és Magyarország közös ügyet találtak – egyedüliként Európában –, amely a békét szorgalmazza.

Az Orbán-kormány a pápai zarándoklatot a tűzszünetre és az ellenségeskedések tárgyalásos úton történő befejezésére irányuló ismételt felhívásai támogatásának jeleként értékeli.

Az biztos, hogy Ferenc nyilvános beszédeiben inkább arra hajlott, hogy Magyarországot a menekültekkel szembeni liberális bevándorláspolitika elfogadására szorítsa. Bár a magyar nemzet nagylelkűen fogadta be a szomszédos Ukrajnából menekülőket, az Orbán-kormány hajthatatlanul elutasította az Európán kívüli migránsok befogadását. Ennek részben az az oka, hogy a migránsok közül sokan nem a háború elől menekülnek, hanem jobb gazdasági lehetőségeket keresnek Európában.

Leginkább azonban azért, mert a magyarok felismerték, hogy a tömeges iszlám és más Európán kívüli migráció végérvényesen megváltoztathatja civilizációjukat.

A pápa szavai nem valószínű, hogy változtatni fognak az itteni migrációs politikán. Az Orbán-kormány álláspontja széles körben népszerű a magyar emberek körében, akiknek többsége katolikus. Sőt, gyakran hallani, hogy a más európai országokból Budapestre látogató katolikus konzervatívok is dicsérik Magyarország álláspontját, és morognak Ferenc pápa szerintük naiv, migrációval kapcsolatos álláspontja miatt.

Mindazonáltal a magyarok számára nagy örömre adott okot ez a pápai látogatás.

Egyrészt Ferenc kiállt Magyarország mellett a brüsszeli progresszív zsarnokokkal szemben. A pápa pénteken kormányfők és diplomaták előtt tartott beszédében dicsérte az európai egységet, de azt mondta, hogy ez nem mehet a helyi sokszínűség rovására.

A magyarországi születéspárti családpolitikát is példaként említette. A meredeken csökkenő termékenységi rátával szembesülve, az Orbán-kormány intézkedéseket vezetett be a gyermekvállalás ösztönzésére azáltal, hogy bőkezű támogatást nyújt a nagyobb családot alapító pároknak.

A magyarok számára azonban fontosabb volt a Szentatya békére buzdító felívása. A politikusokhoz és diplomatákhoz intézett beszédében a pápa sajnálkozott, hogy az a hősies elszántság, amellyel az Európai Unió alapító atyái közvetlenül a második világháború után a békéért való közös munkára törekedtek, ma már sehol sincs. Az ukrajnai szenvedésekre hivatkozva panaszosan kérdezte a kormányok képviselőitől:

„hol vannak a kreatív erőfeszítések a békéért?”.

A magyarok pontosan ezt a kérdést várták. Orbán Viktor miniszterelnök az európai politikai vezetők közül egyedüliként nem értett egyet a NATO háborús politikájával. Az Ukrajnával közös határon fekvő Magyarország, amely energiaellátása nagymértékben függ Oroszországtól, súlyos gazdasági károkat szenvedett a háború következtében.

Bár Orbán többször is elítélte az orosz inváziót, megkérdőjelezte a háború eredetéről szóló hivatalos NATO-narratívát is: úgy véli, a Nyugat szerepet játszott abban, hogy Ukrajna ostoba módon provokálja Oroszországot.

(…)

Magyarországot külföldről igen sok rágalom érte, amiért nem azonosult Washington háborús céljaival, vagy a németországi – „Wir schaffen das” – migrációs politikával, vagy azzal az elszántsággal, ahogy Brüsszel még a gyerekeket is megcélozza az LMBT-propagandával.

Ezért Magyarországnak barátokra van szüksége, hogy segítsenek megvívni magányos harcát a békéért – és kevés szövetséges van, aki láthatóbb lenne ezen a fronton, mint a római pápa.

(…)

Megkérdezhettük volna a pápától, hogyan egyeztethető össze a nyitott határokra való felhívása a békére való buzdításával, tekintve, hogy azokban az európai nemzetekben, amelyek befogadták a migránsokat, különösen a 2015-ös közel-keleti milliós kivándorlás óta, rendkívüli mértékben megnövekedett a bűnözés és az erőszak.

Ezt a problémát Magyarország elkerülte, mert megvédi határait – azokat a határokat, amelyekről Orbán Viktor állítja, hogy Európa keresztény jellegének megőrzéséhez szükségesek. Pénteken egy helyi katolikus pap azt mondta nekem, hogy kormánya nem kap elég elismerést azért a pénzügyi és egyéb erőfeszítéseiért, amelyekkel a külföldi keresztényeket segíti abban, hogy békében és biztonságban éljenek saját országukban.

Ezek a kényes kérdések vasárnap délelőtt távolinak tűntek a Kossuth téren. Egy amerikai katolikus barátom, aki konzervatív, és általában véve nem kedveli Ferenc pápát, a mise után úszott a boldogságban.

Azt mondta: „Nagyszerű érzés volt, ahogy körülvettek a hívek, ez egy csodálatot pillanat volt. A magyarok a tőlük megszokott bravúrral intézték a dolgot”.

Kétségtelen, hogy ez nagyban köszönhető Magyarország rendkívüli szentszéki nagykövetének, a melegszívű és nagylelkű Habsburg Eduárdnak.

A szomszédban közel tizenöt hónapja dúl a háború, ami megnehezíti és félelmetesebbé teszi a magyarok mindennapjait, de a Kossuth térre igyekvő vidám tömegben ebből semmi sem volt érzékelhető. A pápa imája, a közösség, a jó hangulat és a meleg tavaszi napsütés miatt úgy tűnt, hogy a régóta szenvedő népek számára a bölcső és testvériség, az élet és a béke jövője több lehet, mint álom.

Kiemelt kép: MH/Purger Tamás