Mitől anti az antifa?

Mármost vannak ezek az antifa gyerekek. Vagy nincsenek? Antik vagy nem? Komolyan, annyira bizonytalan vagyok… Vagy mégsem?

Mert ugye ahhoz, hogy valaminek antitézise lehessen, kell a tézis is. Antifasisztákhoz meg kellenek fasiszták, amikből látszólag hiány mutatkozik. Előfordulnak persze, hőzöngők, zavaros fejűek, tudatlanok mindig voltak, vannak és lesznek is, csakhogy azok annyira idióták, hogy harcolni sem érdemes ellenük. Sokkal inkább zárt gyógyintézményben kezelni. Ahányan vannak, sok kórtermet nem foglalnának el.

Igen ám, de ott az antifa. Mi a csudával töltenék drága idejüket az elkényeztetett, neomarxista süvölvények, ha nem azzal, hogy benéznek minden kavics alá, hátha egy fasiszta rejtőzik alatta?

Tűvé tesznek mindent egy árva fasiszta felkutatására, és ha nem találnak olyat, mit is tehetnének mást, mint kineveznek fasisztákat. Majd ők eldöntik, ki az és ki nem az.

A jelek szerint a szemükben fasiszta mindenki, aki Sztálin elvtárs elveitől kicsit távolabb került. Sőt, az a Sztálin is gyanús, mert nem irtotta ki a fasisztáknak még az írmagját is. Akadtak elvétve, akik élve szabadultak a GULAG-ról, aztán a fasiszta eszméiket tovább örökítették utódaikban és tessék, most ezeknek az antifáknak kell éjt nappallá téve üldözni őket.

Kiket? Mindenkiket, akiknek szeme előtt nem vörös köd gomolyog. Apuka kicsi, elkényeztetett, unatkozó kölykei szép hiénafalkába tömörülnek, bátran, arcukat maszk mögé dugva nekirontanak mindenkinek, akit fasiszta-gyanúsnak minősítenek, mert nekik így tetszik. Szétvernek, felgyújtanak, félholtra vernek (vagy tán egészen holtra is) gond nélkül, mert úgy vélik, róluk senki nem tudja, kicsodák.

Ja de, igenis tudni.

Kartotékok készülnek róluk, megvan a nevük, címük, pontosan tudják róluk, hogy terroristák – de akkor miért is nem kapják el őket? Vagy miért csak akkor, amikor már elvégezték aljas kis munkáikat?

A legvadabb antifák békés birodalma Németországban virágzik. Onnan rajzanak ki ide-oda, legutóbb például Budapesten tették tiszteletüket. Eltakart, egyébként majdnem angyalarcú amazonok forgatták bunkóikat, rugdalták a földre döntött szerencsétleneket – persze többen, falkában, mert úgy az igazi, együtt, közösségben ütni a bitang ártatlanokat. Kellett nekik úgy öltözni, ahogy antifáéknak nem tetszik! Nesze neked terepruhás munkás! Legközelebb majd meggondolod, kimész-e az utcára, ha a hiénafalka nálunk vendégeskedik! Sőt azt is meggondolod, hogy egyáltalán levegőt vegyél, ha egyszer ezt antifáék nem engedik.

Persze érthető, hogy miért éppen nálunk tomboltak a jövő reménységei. Mert ugye itt mindenki fasiszta, itt barna eső esik, minden bokorban fasiszták százai bújnak meg, nem szólva az utcán menetelő fasiszta seregekről, hiszen ez van, nem?

Nem. Én ebből soha nem láttam semmit, de az is igaz, hogy nem tökéletes a látásom. Lehet, hogy rossz szemüveget írtak fel nekem.

Ha ezekre a… hát embernek nem nevezném, mert az ember nem tesz olyat, mint antifáék. Szóval, ha ezekre gondolok, felrémlik előttem az a rajz, amin az emberré válás fázisait látni, a négykézláb mászástól a görnyedt felemelkedésen át a két lábra állásig. Az ősembert ábrázolták úgy, hogy miközben törzsileg fejlődött, mindig ott markolta a bunkósbotot is. Akár egy antifa – már elnézést a neandervölgyitől, hogy egyáltalán össze merem mérni velük. De az ősember tovább fejlődött, míg antifáék megrekedtek valahol ebben a folyamatban. Őseink bunkókkal rendezték vitáikat – antifáék megtartották ezt a szép hagyományt.

De még valami eszembe jut róluk. Töredelmesen bevallom, hogy a II. Világháború idején még nem éltem, sőt, utána is sokáig váratott magára világra jöttöm, úgyhogy nincsenek személyes tapasztalataim a náci pogromokról. Film- és könyvélményeim ellenben vannak, el tudom tehát képzelni – bár nem akarom elképzelni –, milyen lehetett, amikor keretlegények vertek agyba-főbe ártatlan, békésen sétáló zsidó embereket. Már a történtek gondolatára is elfog az undor.

Mi a különbség a nácik és az antifák között? Biztosan van aki tudja, én nem látok eltérést.

A módszer tutira ugyanaz, úgyhogy nácik ezek az antifák, akárki meglássa! Tőről metszett nácik, csak másként nevezik magukat.

Márpedig tudtommal a nácik – joggal – még ma sem szalonképesek. Igaz, az antifák sem.

Csak egy kérdésem maradt: mitől anti az antifa?

Szerző: ifj. Tóth György

Kiemelt kép: Civilek.Infó grafika