Számos tanulmány világít rá arra a tényre, hogy évről évre egyre rosszabbul teljesítenek a diákok az iskolákban. A leggyengébb tantárgyak közé tartozik a matematika és az anyanyelvi ismeretek.
A fiúk megelőzik a lányokat, ha a tanulmányokról van szó
A Német Tudományos és Műszaki Akadémia (Acatech) és a Joachim Herz Alapítvány „MINT Nachwuchsbarometer 2023” című tanulmánya arra világít rá, hogy az elmúlt évtizedben minden esztendőben romlott a negyedikes iskolások összteljesítménye.
A negyedikesek teljesítménye a matematika terén például 500 (2011) pontról 462 (2021) pontra csökkent egy teszten, ami nagyjából egy tanévnyi lemaradásnak felel meg a szakemberek szerint. Ebből a tantárgyból a lányok sokkal rosszabbul teljesítenek, mint a fiúk – derül ki az eredmények elemzéséből.
A negyedikesek 22 százalékát sorolták az úgynevezett „kockázati csoportba” matematikából 2021-ben – ez a 2011-es eredmények duplája, azaz, kétszer annyian vannak ebben a kategóriában. Bajorországban van a legkisebb kockázati csoport 13 százalékkal, Brémában pedig a legnagyobb, több mint 35 százalékkal.
Beszédes azonban egy másik szempont is: a bevándorló családból származó gyerekek általában véve sokkal rosszabbul teljesítenek. A migrációs hátterű és a migrációs háttérrel nem rendelkező elsős gyerekek közötti teljesítménykülönbség matematikából 2021-ben közel másfél tanévnek felelt meg. Konkrétan a migrációs háttérrel nem rendelkező tanulók matematika teljesítménye 2011 és 2021 között 515-ről 487 pontra csökkent. A második generációs migrációs háttérrel rendelkező (azaz Németországban született) tanulók teljesítménye 461 pontról 434 pontra csökkent. Az első generációs migrációs háttérrel rendelkező (azaz külföldön született) tanulók teljesítménye eközben 460-ról 400 pontra csökkent.
Más tantárgyak sem mennek a német diákoknak
Az oktatáskutatók sürgős cselekvést sürgetnek, mivel sok negyedikes gyerek a matematika mellett a német nyelvi ismeretek terén is egyre rosszabbul teljesítenek, ráadásul a gyerekek között jelentős azok aránya is, akik magatartási problémákkal küzdenek.
Az ilyen tanulmányok „riasztó megállapításait” ébresztőként kell értelmezni
– olvasható abban a jelentésben, amelyet tudósok a német tartományi-, oktatási-, és kulturális miniszterek állandó konferenciájára készítettek néhány hónapja. A tanulmányt egy 16 oktatáskutatóból álló tanácsadó testület állította össze, amely rendszeresen nyújt szakértői jelentéseket és ajánlásokat a németországi oktatáspolitika számára.
Ebből az derül ki, hogy sok esetben az általános iskoláknak nem sikerül minden gyermeknek megtanítaniuk az alapvető kompetenciákat. A szerzők egy korábbi vizsgálat eredményeire hivatkoztak, amely szerint
körülbelül minden ötödik negyedikes gyerek nem éri el a minimális normákat németből és matematikából, és majdnem minden negyedik hét-tíz éves gyereknél megnövekedett a pszichológiai problémák kockázata.
A szakemberek szerint az általános iskolai tanulmányok kérdése – a tanárhiány mellett – jelenleg az egyik legégetőbb az oktatáspolitikában mert hosszútávú negatív hatások fenyegetnek.
Azok az általános iskolások, akik nem tudnak megfelelően olvasni, érteni, számolni és írni, amikor továbblépnek a következő iskolai szintre, a további tanulmányaik során is nehezebb helyzetben lesznek, egészen az érettségiig, és valószínűleg az életben is. A munkaerő- és készséghiány korszakában azonban a társadalom minden eddiginél jobban függ a jó oktatásban és képzésben részesülő fiataloktól– figyelmeztetnek a kutatók, akik ugyanakkor nem egyszerűen az általános iskolákat hibáztatják. A jelentés szerint figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években jelentősen megváltoztak az intézményekben folyó oktatás keretfeltételei.
Ez vonatkozik például azon gyermekek növekvő arányára, akiknek a családja nem németül beszél. A jelentés szerint ez minden ötödik gyermeket érint a három- és hatéves korosztályban. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, valamint az újonnan bevándorolt gyermekek integrációja szintén új követelményeket támaszt az általános iskolai tanárokkal szemben– olvasható a tanulmányban, amely tehát arra is rámutat, hogy leginkább azok az intézmények szenvednek a jelenségtől, amelyekben többségében migrációs hátterű gyerekek tanulnak. A szakértők néhány intézkedést javasolnak a matematika és a német nyelvtudás terén az elmúlt években tapasztalt negatív tendencia megfordítására, valamint a tanulók viselkedési problémáinak kialakulása ellen. Ezek közé tartozik például az, hogy már az óvodásoknál meg kell fogni a folyamatot és komolyabban kell foglalkozni a különböző készségek elsajátításával.
„Egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy a tanulók egyre nagyobb hányada nem éri el a minimumkövetelményeket. Az általános iskoláknak sürgősen az alapvető nyelvi és matematikai kompetenciákra kell összpontosítaniuk. Ehhez nemcsak egyedi intézkedésekre van szükség, hanem olyan stratégia kidolgozására, amely az egész rendszert, az iskolától az iskolafelügyeleten át az oktatási minisztériumig felelősségre vonja. Az általános iskolák csak így teljesíthetik oktatási feladatukat”– írja Felicitas Thiel, a tanulmány egyik szerzője. A szakértők több továbbképzést javasolnak a pedagógusok számára és arra is figyelmeztetnek hogy minél hamarabb csillapítani kell a tanárhiányt az oktatásban. Azt is javasolják, hogy az iskolák emeljék a német nyelvi és a matematikai órákat és évente többször ellenőrizzék, hogy milyen mértékben javulnak az diákok eredményei – már amennyiben javulnak.
A jelentés szerint az intézkedéseket „az elkövetkező hónapokban és években” kellene meghozni annak érdekében, hogy a németországi általános iskolások elsajátítsák az alapvető kompetenciákat és a minimális normák biztosítva legyenek.
Kiemelt kép: Unsplash
