A külügyminiszterek találkozóján az OTP-bank listázása elleni magyar tiltakozás és válaszlépés bőszítette fel Annalena Baerbockot, aki – források idézése és tények ellenőrzése nélkül – szintén az OTP-t kezdte támadni, amiért a bank „elismeri a donyecki és luhanszki területek orosz fennhatóságát, és hitelt nyújt orosz katonáknak”.

A hétfői külügyi találkozón, amelyen a tizenegyedik szankciós csomag, valamint az Ukrajnának küldendő újabb katonai segély került napirendre Brüsszelben, Szijjártó Péter külügyminiszter ismét világossá tette a magyar kormány álláspontját: az Európai Békekeretből 500 millió eurós újabb felajánlás blokkolása Magyarország részéről mindaddig fenn fog állni, amíg Ukrajna nem törli az OTP-t a „nemzetközi háborús szponzorok” listájáról.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy

a békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha hazánk álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket, ezúttal azonban az OTP-ügy megoldásáig nem enged a nyomásnak. 

A Politico információi szerint Szijjártó Péter szavaira Annalena Baerbock német külügyminiszter reagált a legélesebben, aki – források idézése és tények ellenőrzése nélkül – szintén az OTP-t kezdte támadni, amiért a bank „elismeri a donyecki és luhanszki területek orosz fennhatóságát, és hitelt nyújt orosz katonáknak”.

Magyarország a leghatározottabban visszautasítja az alaptalan bírálatot, rámutatva: az OTP ukrajnai vállalata a kezdetektől Ukrajnát támogatta a háborús erőfeszítésekben, minden ezzel ellentétes megnyilvánulás pedig nem más, mint hazugság.

Az OTP Bank ukrajnai igazgatóságának közleményéből is kiderül: a megszállt területek elismeréséről, valamint az orosz hadseregnek nyújtott kedvezményes kölcsönökről szóló információk nem helytállóak! Az OTP Csoport ugyanakkor nyilvánosan támogatja Ukrajnát, határozottan elítéli a háborút, anyagi támogatást nyújt Ukrajna védőinek, a kórházaknak és árvaházaknak.

A vitába a jelek szerint egyedül Baerbock állt bele olyan módon, hogy a negatív ukrán narratívát ismételgette, a többi résztvevő inkább azzal érvelt a magyar külügyminiszternek, hogy a listázással kapcsolatos aggodalmakat Magyarország válassza külön az Ukrajnának szánt katonai segélyek és a szankciók jóváhagyásától. Olyan diplomata is volt, aki értelmetlennek minősítette az ukrán listázást, mondván: annak jogi jelentősége nincs. (Ebben igaza van, azonban a bank hitelességét a felfokozott érzelmi reakciókra építő ukrán dezinformációs kampány nagyon is alááshatja.)

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője mindenesetre komolyan vette az ügyet, és – Baerbockkal ellentétben – diplomatikus úton szeretné elsimítani az ellentéteket és az esetleges félreértéseket, ezért mindenképpen Kijevhez fordul annak érdekében, hogy Ukrajna (az OTP-ügyet megoldva) hozzájuthasson a következő katonai segélycsomaghoz.

Forrás: Mandiner

Kiemelt kép: AFP