Az ukrán vezetés feltehetően az eddigi legnehezebb napjait éli a háborúban, de már az amerikai elnök is inkább saját háza táján takarít. Azonkívül nem biztos, hogy jó ötlet folyamatosan diplomáciai botrányokat generálni Magyarországgal szemben, amely a konfliktus kezdete óta az áldozatok mellett áll, és csak 2022. szeptemberéig közel 1 millió embernek nyújtott menedéket.

Olvasóink emlékezhetnek: noha az ukránok szerint ők még nem engedték el a várost, az oroszok már történelmi győzelemről beszélnek Bahmut elfoglalását illetően. Ráadásul kiderült az is, hogy egy katonai szakértő szerint az ukránoknak nincs elegendő felszerelésük egy ellentámadáshoz, ami ha valóban igaz, megmagyarázná a régóta halogatott ukrán katonai manővert.

Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a több, mint egy éve tartó háborúban példátlan módon ukrán páncélosok törtek át az orosz határon,

nem tűnik a valóságtól elrugaszkodott értékelésnek Peszkov kijelentése, aki szerint az akció célja, hogy minimálisra csökkentse a Bahmut elvesztése okozta politikai hatást Ukrajna számára.

A sajtóhírek alapján tehát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Bahmut elvesztésével némileg sarokba szorult, még ha csupán átmenetileg is. Ebben a helyzetben pedig vélhetően nagyobb szüksége van nyugati segítségre, mint a háború kitörése óta eddig bármikor. Kérdés azonban, hogy kire számíthat.

Az Európai Unió a háború kitörése óta Ukrajna egyik legfontosabb anyagi támogatója, nem beszélve a számos uniós és NATO-tagállam által eddig, némelyek részéről pedig még most is folyamatosan szállított fegyverekről, lőszerről és más eszközökről. Még akkor is, ha ez vadászgépek helyett néha csak szerszámokat jelent.

Kérdés azonban, hogy az EU-s pénzcsapok meddig maradhatnak nyitva, mikor az EU már így is szenved a koronavírus okozta gazdasági válságot szinte azonnal követő energiaválság, majd azt kísérő háborús infláció okozta nehézségtől.

Az Egyesült Államok, noha számos alkalommal kijelentette, hogy abszolút támogatója a megszállt országnak, és elítéli az orosz agressziót, még egy amerikai szenátor vallomása szerint is csak proxyháborúként tekint az orosz-ukrán konfliktusra.

Figyelembe véve az amerikai gazdaság állapotát, amelyről Biden tweetje is árulkodik, az amerikai elnök elkezdett inkább a saját háza táján rendet tenni. Konkrétan azon dolgozni, hogy az Egyesült Államok elkerüljön egy most még rá leselkedő gazdasági katasztrófát.

Kína béketervét Ukrajna nem fogadja el és Kína támogatásában nem reménykedhet, noha a keleti ország továbbra is békemissziót folytat.

A fentiek alapján tehát egyre inkább úgy tűnik:

Ukrajnának gyorsan el kell döntenie, milyen kapcsolatot szeretne ápolni az USA méretéhez képest kisebb országokkal, különösen a szomszédaival.

Ha a háborúban álló ország számítana az EU-s tagállamok segítségére is a helyreállításban, illetve addig is a háború kárainak enyhítésében, nem biztos, hogy jó ötlet olyan kijelentéseket tenni, mint például, hogy a kisebbségi kérdésre hivatkozni csak spekuláció a magyarok részéről, vagy éppen folyamatosan diplomáciai botrányokat generálni Magyarországgal szemben, amely a konfliktus kezdete óta az áldozatok mellett áll, és csak 2022. szeptemberéig közel 1 millió embernek nyújtott menedéket.

Forrás és teljes cikk: Mandiner

Kiemelt kép: Reuters