Nemzedékváltás történik, Európa a mai fiatalok számára egy online tér, mémekben fogalmazzák meg a politikai üzeneteket, leegyszerűsített, sarkos üzenetek ütköznek egymással, ez polarizálódás, radikalizálódás felé viszi Európát – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Atlanti Tanács közgyűlése előtt A jövő Európája címmel tartott előadásában a Magyar Tudományos Akadémián.
Navracsics Tibor azt mondta: egész Európában a radikálisabb pártok előretörése látható, a korábban középre tartó pártok vagy radikalizálódnak, vagy gyengülnek. Már a liberális pártok is egyre radikálisabb üzeneteket fogalmaznak meg, „a kereszténydemokrácia pedig az ellenzékiség szinonimája lett, és a szociáldemokraták sem állnak sokkal jobban”. Rámutatott: ezért egyre élesednek a viták.
Ma Európában és az egész világon egy határhoz érkeztünk, azok a körülmények, amelyek az elmúlt időszakban komfortossá tették a világunkat, megváltoznak – közölte a miniszter. Most telik el egy emberöltő a közép-európai demokratikus átmenetek óta, nemzedékváltás szemtanúi vagyunk, s ez alapvető minőségi változást hoz. A mostani fiatal családanyák, családapák „belenőttek” a demokratikus és egységes Európába, valamint és az online forradalomba, már máshogy látják a világot, a problémákat, ez az első meghatározó tényező Navracsics Tibor szerint.
A második fontos pont, hogy
A harmadik tényezőként az orosz-ukrán háborút említette, kiemelve: 1945 óta nem folyt olyan háború a kontinensen, amit a második világháború egyik résztvevője vívott volna. Az orosz-ukrán háború alapvető kérdéseket vet fel Európa biztonságával kapcsolatban, és azt üzeni, hogy „Európa sebezhetetlenségének mítosza végleg megsemmisült”. Kiderült, hogy az emberiség mégsem képes tanulni a történelemből, hiszen ha valaki tanulhatott volna a történelemből, az a Szovjetunió utódállama.
Alapvető fontosságúnak nevezte, hogy „a háború fegyverszünettel megálljon, hogy a méltányos és igazságos békére irányuló tárgyalások meginduljanak”, mert ha a háború eszkalálódik, a jövő Európája veszélybe kerül. A miniszter szerint ugyanakkor Európa jövője azon is múlik, sikerül-e Európát kulturális közösséggé tenni. „Ez egy máig beteljesületlen ígéret, és ez magyarázza az unión belüli konfliktusokat; ha értenénk egymás kultúráját, akkor a politikai viták jelentős része megtakarítható lenne.
Hozzáfűzte, a nyugat-európai diákok úgy nőnek fel, hogy nem tanulják a közép-európai történelmet, számukra „Bécsnél vége van az európai civilizációnak”. Ezért „nekünk kell megismertetni magunkat”. Leszögezte:
Egy kérdésre válaszolva kitért arra, meglátása szerint az Egyesült Államok Kínáról ugyanúgy gondolkodik, mint annak idején a Szovjetunióról gondolkodott, miközben egyáltalán nem biztos, hogy Kína a ma Szovjetuniója. Hiszen – érvelt a miniszter – a Szovjetunió kifejezetten agresszív katonai hatalom volt, Kínánál viszont inkább erős gazdasági törekvés látható.
„A legnagyobb hiba, amit az Egyesült Államok elkövethet, hogy félreolvassa a jeleket” – fogalmazott Navracsics Tibor. Közölte, Európa számára hátrányos lenne, ha a világgazdaság súlypontja áttevődne a Csendes-óceáni térségbe.
Szintén kérdésre válaszolva kitért arra, hogy „a bővítés stabilizál, az uniónak kötelessége a bővítés”. Azonban a Nyugat-Balkánnal együtt az unió már nem lesz ugyanaz, mint ma – tette hozzá. Kijelentette:
„abszolút bővítéspártinak kell lennünk”, és nem ellenérv, hogy „többsebességes” lesz az unió, hiszen már ma is az.Navracsics Tibor előadását követően megkezdődött a Magyar Atlanti Tanács közgyűlése. A szervezet 1992-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse Magyarország NATO-csatlakozását, az 1999-es csatlakozás óta pedig a transzatlanti értékek és elvek integrálásáért dolgozik.
Forrás és címkép: MTI/Máthé Zoltán
